A változások hatására egyre súlyosbodnak a szélsőséges időjárási események

A jelentésük szerint az utóbbi hét év volt a legmelegebb az 1850-ben kezdődött rendszeres mérések óta, az átlagos globális hőmérséklet pedig 2021-ben 1,1-1,2 Celsius-fokkal volt az 1850–1900 közötti átlag felett. 

A párizsi klímaegyezményt aláíró országok arra kötelezték magukat, hogy az iparosodás előtti szinthez képest a globális hőmérséklet emelkedésének mértékét 1,5 Celsius-fokban limitálják, az emelkedés ilyen mértékű korlátozásával a tudósok szerint elkerülhetők lehetnek a legrosszabb következmények. Ehhez arra van szükség, hogy a károsanyag-kibocsátás nagyjából a felére csökkenjen 2030-ra. 

Az üvegházhatású gázok kibocsátásával melegszik a bolygó klímája, a változások hatására súlyosbodtak a szélsőséges időjárási események, amelyek 2021-ben végigsöpörtek a világon: áradások pusztítottak Európában, Kínában, Dél-Szudánban, erdőtüzek Szibériában és az Egyesült Államokban. 

– Ezek az események erőteljesen figyelmeztetnek arra, hogy változtatnunk kell, döntő és hatásos lépéseket kell tenni a fenntartható társadalom irányába, és dolgozni kell azon, hogy megvalósuljon a zéró szén-dioxid-kibocsátás – mondta Carlo Buontempo, a C3S igazgatója. 

A 2021-es nyár – a 2010-est és a 2018-ast megelőzve – volt a legmelegebb Európában a mérések kezdete óta. Egy ­meleg márciust és szokatlanul hideg áprilist követett, amely megtizedelte a gyümölcstermést a többi között Magyarországon és Franciaországban. 

Júliusban és augusztusban mediterrán hőhullám okozott intenzív erdőtüzeket mások mellett Görögországban és Törökországban. Szicíliában megdőlt az európai hőmérsékleti rekord: 48,8 Celsius-fokot mértek, amely a korábbi rekordnál 0,8 fokkal magasabb. 

A legfőbb üvegházhatású gázok, a metán és a szén-dioxid szintje folyamatosan emelkedik, mindkét gáz mennyisége re­kord­ma­gasságokba jutott 2021-ben. A metán szintje is megugrott az elmúlt két évben, de ennek okai nem tisztázottak a C3S szakértői szerint. A metán főként az olaj- és gáztermelés, valamint az állattenyésztés révén kerül a légkörbe. 

Csökkent a fagyos napok száma - Harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt az elmúlt 120 évben Magyarországon – állapították meg meteorológiai szakértők. A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkben Szabó Péter, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója és Pongrácz Rita meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének munkatársa kiemelte: a XX. század elején még 120 nap körül alakult Magyarországon a fagyos napok száma, ez a globális felmelegedés hatására napjainkra 80 nap alá csökkent.  A pesszimista forgatókönyv szerint ezen trend erősödésére lehet számítani: évtizedenként további 5 nappal csökkenhet a fagyos napok száma. A megfigyelt változásokért egyértelműen az emberiség által gerjesztett klímaváltozás a felelős. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a téli hideg eltűnésének az energiafelhasználás szempontjából „csak első látásra örülhetünk”, ugyanis vele együtt a nyár is melegebb lesz, a hideg időszakok csökkenése pedig kiemelt kockázatot jelent a mezőgazdaságnak. A meteorológusok prognózisa szerint további mintegy 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok évi átlagos száma, és 2-3 fokkal nőhet az évi legalacsonyabb minimum-hőmérsékletek értéke. A jelenlegi kilátások szerint a következő évtizedekben a fagyos napok elsősorban az ország középső területein ritkulnak majd, az évi legalacsonyabb hőmérsékleti értékek pedig várhatóan inkább a déli és a keleti régiókban változnak jobban. Véleményük szerint azért sem érdemes „túlzottan örülni a kevesebb hidegnek”, mert például a nagy hidegben telelő kártevők sok gondot okoznak.