Cafeteriával törlesztik a diákhitelt

A diákhitel-törlesztést adómentesen lehet adni. Ez a fajta juttatás a szabályok szerint a munkavállalót terhelő diákhitel-törlesztés előírt kötelező összegéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedhet adómentesen. A kötelező törlesztés mértékét a Diákhitel Központ Zrt. már a decemberi tájékoztató levelében elküldte az érintetteknek.

Amennyiben ez a havonta törlesztendő összeg nem haladja meg a minimálbér 20 százalékát, azaz 27 600 forintot, úgy akár a teljes összeget kifizetheti a munkáltató a munkavállalónak vagy utalhatja a Diákhitel Központba. Ha azonban a kötelező törlesztőrészlet meghaladja ezt a felső határt, akkor a nem támogatott rész megfizetéséről a munkavállalónak kell gondoskodnia. Jelenleg kétfajta diákhitel érhető el: a szabad felhasználású Diákhitel1 és a Diákhitel2, amely kötött felhasználású hitel, és csak képzési költségre fordítható.

Várható volt, hogy az újfajta juttatás népszerű lesz a 2018-as cafeteriában, hiszen adómentes, és a diákhitellel rendelkezők esetében egy rendszeresen jelentkező költségre adhat fedezetet. A Szent István Egyetem és az Országos Humán Menedzsment Egyesület által készített felmérés – amelyben 683 munkáltató adott választ a juttatási rendszerére vonatkozóan –, azt mutatja, hogy 23 százalékuk már most is biztosítja ezt a fajta választható béren kívüli juttatást a cafeteria rendszerében, amíg további 10  százalék a jövőben tervezi ennek bevezetését.

A béren kívüli juttatások kapcsán érdemes néhány további fontos tudnivalót figyelembe venni az igényelt elemek kiválasztásakor.

2018-ban a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalékos ehót fizetni, vagyis a teljes közteher ezekre a juttatásokra 34,22 százalék lesz az idén is. Ebbe a körbe tartozik a Széchenyi-pihenőkártya a már eddig is ismert alszámlákkal és keretekkel, valamint ezek a közterhek vonatkoznak a százezer forint értékig idén is kérhető készpénzkifizetésre.

Az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja szintén az 1,18-as szorzóval korrigált érték, de a 15 százalék személyi jövedelemadó mellé 19,5 százalékos eho társul. Ezzel a közteherrel adhatók 2018-ban az olyan béren kívüli juttatások, mint az Erzsébet-utalvány, a helyi bérlet, a munkahelyi étkezés, a vállalati üdültetés vagy az iskolakezdési támogatás, továbbá a munkáltató által történő egészségpénztári, illetve nyugdíjpénztári befizetések.

Mivel a tavalyi 43,66 százalék helyett az idén 40,71 százalékos közteher érinti ezeket a juttatási elemeket, ezért egy átlagos, bruttó 350 ezer forintos cafeteriakerettel számolva ez 5000 forintos többletet jelenthet havonta 2018-ban.