A vidéki otthonfelújítási programról tartott előadást Medicsné Kalamán Zsuzsanna

A Vidéki Otthonfelújítási Program célja, hogy az 5000 fő alatti magyarországi kistelepüléseken élő családok és nyugdíjasok számára vissza nem térítendő állami támogatást biztosítson otthonaik korszerűsítésére. A program keretében legfeljebb 3 millió forint támogatás igényelhető, amely a felújítási költségek 50%-át fedezi, az anyagköltség és a munkadíj arányában.

Két célcsoport a Vidéki Otthonfelújítási Program támogatásban

Az előadó már a bevezetőben hangsúlyozta: a program 2025-től kibővült, így nemcsak a gyermekes vagy gyermeket váró családok, hanem nyugdíjasok is benyújthatják támogatási kérelmüket. Fontos alapfeltétel, hogy az igénylő nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár legyen, és rendelkezzen legalább egy évnyi társadalombiztosítási jogviszonnyal (maximum 30 nap megszakítással), vagy a Kincstár által elfogadott nyugellátás valamelyikében részesüljön.

Az előadó kiemelte, hogy nem minden nyugellátásban részesülő személy jogosult a támogatás igénybevételére, vannak olyan nyugellátások – özvegyi nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás - melyek esetében csak a nyugdíjkorhatárt betöltötteknek van lehetősége a támogatási kérelmet beadni.

Ingatlanjogi és lakhatási feltételek

A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő vagy együtt igénylők, gyermek és szülő vagy csak a gyermek legalább 50%-os tulajdonrésszel rendelkezzen a felújítandó ingatlanban. További fontos kitétel, hogy a támogatás folyósítását követően az igénylő vállalja: öt éven keresztül életvitelszerűen lakik az adott címen, amit lakcímkártyával is igazolni kell.

Utófinanszírozott támogatás – akár 3 millió forintig

A program keretében igényelhető maximális támogatási összeg 3 millió forint, amely a teljes beruházás legfeljebb 50%-át fedezheti. A támogatás utófinanszírozott, tehát a költségeket előbb a kérelmezőnek kell kifizetnie, és csak utólag kapja vissza a támogatási összeget – megfelelő kérelem és dokumentáció esetén. A beruházás történhet önerőből vagy otthonfelújítási kölcsönből, utóbbiról csatolni kell a kölcsönszerződést.

Mire használható fel a támogatás?

Az előadó az előadás során néhány példát hozott az elszámolható felújítási munkálatokra:

• tetőfelújítás, ereszcsatorna csere
• kerítés, kapu építése/felújítása (akár motoros kapu)
• alapozás megerősítése, betonozás
• beépített bútorok és konyhai gépek (csak ha állagkárosodás nélkül nem távolíthatók el)
• belső tér felújítása
• energetikai korszerűsítések (amennyiben nem ütköznek más támogatással)

Zsuzsanna külön felhívta a figyelmet arra is, hogy kizárólag anyagköltségből vagy kizárólag munkadíjból álló kérelmeket nem fogad el a Kincstár. Mindkét költségtípusnak szerepelnie kell, és legalább az egyiknek el kell érnie a teljes költség 25%-át.

Pályázati forma, elbírálási határidők

A támogatási kérelmek 2026. június 30-ig nyújthatók be egy alkalommal, miután minden tervezett munkafolyamat befejezésre került, ki lett fizetve és dokumentálva van.

Beadási módok:

• Elektronikus úton (ügyfélkapuval): elbírálás 30 nap (+ 45 nap hosszabbítási lehetőség a Magyar Államkincstár részéről, hiánypótlásra +30 nap)
• Postai vagy személyes beadás: elbírálás 90 nap (+ 45 nap hosszabbítási lehetőség a Magyar Államkincstár részéről, hiánypótlásra +30 nap)

Az elektronikus úton történő ügyintézés érdekében az előadó felhívta a figyelmet az ügyfélkapu+ rendszer előzetes regisztrációjára.

Szükséges dokumentumok

A kérelemhez csatolandó dokumentumok között szerepelnek (teljesség igénye nélkül):

• személyes iratok (személyi, lakcím)
• bankszámla-nyitási szerződés
• NAV nullás igazolás
• vállalkozási szerződések, azokhoz a számlákhoz, melyek munkadíjat is tartalmaznak
• 27%-os ÁFA tartalmú vagy alanyi adómentes számlák

Az előadó külön kiemelte, hogy a vállalkozó tevékenységi körei között szerepelnie kell a számlázott munkának, illetve hogy a kérelmező közeli hozzátartozója nem lehet a kivitelezést végző vállalkozónak.

Gyakorlati tanácsok, hasznos észrevételek

Az előadó az elmúlt hónapokban felmerült érdeklődők kérdései alapján több gyakorlati problémára is felhívta a figyelmet:

• A pályázat csak egyszer nyújtható be, tehát a teljes beruházást össze kell várni.
• Címeltérés esetén a jegyzői igazolást is elfogadják a tulajdoni lap és lakcímkártya összevetéséhez.
• Vállalkozó kiválasztásánál kulcsfontosságú a megfelelő szakmai tapasztalat és jogszerű működés.

Zárásként Medicsné Kalamán Zsuzsanna biztosította a megjelenteket arról, hogy a programhoz kapcsolódó kérdésekben a jövőben is készséggel nyújtanak segítséget, legyen szó dokumentumkitöltésről, jogosultsági értelmezésről vagy vállalkozói szerződések ellenőrzéséről.

Az egyik érdeklődő arra volt kíváncsi, hogy egyedülálló nyugdíjasként is jogosult lehet-e a támogatásra. Az előadó megerősítette, hogy igen, amennyiben az igénylő legalább 50%-os tulajdonrésszel bír a felújítandó ingatlanban, és megfelel az egyéb feltételeknek, például a köztartozásmentességnek.

Felmerült egy másik kérdés, hogy ha egy igénylővel együtt él 25 év alatti gyermeke, akkor jogosult lehet-e gyermekalapú támogatásra. A válasz igen volt, még akkor is, ha a gyermeknek nincs tulajdonrésze az ingatlanban - de a szülő (igénylő) viszont a minimum 50% tulajdonrésszel rendelkezik. - a lényeg, hogy azonos lakcímen éljenek. Ugyanakkor, ha a több gyermek van és a gyermekek közül van aki az anyával és van aki az apával él, abban az esetben a szülőket nyilatkoztatni kell, attól függően, hogy a támogatást miként kívánják igénybe venni Ha a másik szülő elhunyt, ezt a kérelemben fel kell tüntetni.

Fontos gyakorlati tanács hangzott el a kérelmek benyújtásával kapcsolatban: érdemes a dokumentumokat és számlákat már az utolsó munkálatok előtt átnézetni, mert ha például elírás történik a névben (pl. hiányzik egy keresztnév) vagy a címben (pl. hibás betű a közterület nevében), azok javításával a kérelmező nem a 60 napos beadási határidőt csökkenti.

A gyermeket nevelő szülők esetében minden gyermek adatait be kell nyújtani, akkor is, ha a gyermeknek nincs tulajdonjoga. Minden esetben a szülők adataira is szükség van, valamint a gyermek lakcímkártyájára. Ezek az adatok a támogatási kérelem fontos részei.

Az egyik résztvevő azt kérdezte, mi történik akkor, ha a támogatást igénylő az ötéves lakhatási kötelezettség időszaka alatt elhalálozik. A válasz egyértelmű volt: ilyen esetben természetesen nem kell visszafizetni a támogatást.

Szóba került az is, hogy akik korábban, a 2021–2022-es időszakban már igénybe vették az otthonfelújítási támogatást és teljes mértékben kimerítették a 6 millió forintos keretet (3 millió forint támogatás és 3 millió forint önerő), azok jelen program keretében már nem jogosultak újabb támogatásra. Akik viszont annak idején nem használták ki a teljes összeget, a megmaradt különbözetre most is pályázhatnak.

Egy másik kérdés a kizárólag anyagköltséggel kapcsolatos kérelmekre vonatkozott. Az előadó ismételten hangsúlyozta, hogy a pályázat csak akkor fogadható el, ha legalább két költségtípus szerepel benne – anyagköltség és munkadíj –, és legalább az egyik eléri a teljes költségek 25%-át. Csak anyagköltség vagy csak munkadíj önmagában nem elegendő. Ugyanakkor nem szükséges, hogy minden munkafolyamatnál külön-külön meglegyen mindkét típus; a támogatási kérelem szintjén kell az arányokat figyelembe venni.

Többekben felmerült az is, hogy milyen feltételek vonatkoznak a bejelentett lakcímre. Az előadó egyértelművé tette: a kormányrendelet szerint a támogatás folyósítását követő öt éven át életvitelszerűen az adott címen kell lakni, és ez lakcímkártyával is igazolható kell legyen. Tehát ha valaki kijelentkezik a felújított ingatlanból, nem teljesíti a program alapvető kötelezettségét.

Szó esett arról is, hogy a pályázat keretében támogatható lehet a nem lakás célú helyiségek felújítása is, ha azok a lakással azonos helyrajzi számon találhatóak. Így például egy garázs vagy melléképület szigetelése is beleférhet a támogatható tevékenységek körébe.

Az energiahatékonysággal kapcsolatos kérdésekre válaszolva kiderült, hogy a programhoz nem szükséges energiatanúsítvány – csupán erre vonatkozóan kérdés szerepel a kérelemben, miszerint készült-e ilyen az ingatlanról. Ez pusztán statisztikai célt szolgál, jogi vagy anyagi következménye nincs.

Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogyan lehet a kérelmet papír alapon benyújtani. Az előadó elmondta, hogy a támogatási kérelem és a kapcsolódó dokumentumok a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők, nyomtathatók és kézzel is kitölthetők. Ebben a tanácsadók is segítséget nyújtanak: kinyomtatják, kitöltik, ellenőrzik az adatokat. Fontosnak tartják, hogy az ügyfél minden esetben megismerje és jóváhagyja a beadandó dokumentumokat.

Végül az egyik leggyakoribb és leggyakorlatiasabb kérdés: mi történik, ha nem sikerül időben elvégezni a munkálatokat, vagy a kiválasztott vállalkozó nem fejezi be azokat a határidőig? Az előadó világosan fogalmazott: ebben az esetben a támogatási kérelem nem adható be, hiszen csak a beruházás elvégzése után, számlákkal igazolva lehet pályázni. A határidő 2026. június 30., de mivel a számlák kiegyenlítése után 60 nap áll rendelkezésre a kérelem beadására, azt tanácsolta, hogy a kivitelezéseket legkésőbb 2026. áprilisig be kellene fejezni, ezért ajánlott minél előbb megkötni a kivitelező vállalkozóval a szerződést.

Zárásként felhívták a figyelmet arra, hogy a vállalkozók kiválasztása különösen fontos: csak olyan szakemberrel érdemes szerződni, aki szerepelteti a megfelelő tevékenységi kört a vállalkozásában, számlaképes, megbízható, és valóban el is végzi a vállalt munkát.

További gazdasági híreink