2024.08.15. 07:00
Leépül az acélipar: brutális válság bontakozik ki, vezéráldozatokkal
Az acélipar válsága minden eddiginél mélyebb lesz: a vasérc- és a termékárak folyamatosan zuhannak, a kereslet pedig csak nem akar növekedni. Az ágazatot mérgező vírus Kínából indult, de már Európát is megfertőzte, s a német acélipar zászlóshajója, a Thyssenkrupp is áldozatául esett -írja társlapunk a vg.hu.
A világgazdaság és első helyen Kína lassulása súlyos válságot idéz elő az acéliparban mind beszállítói, mind feldolgozói és felhasználói oldalon. Iparági szakértők szerint a kereslet összeomlása a 2008-as és a 2015-ös válság idején tapasztaltat is felülmúlhatja. Nem kisebb személyiség kongatta meg a vészharangot, mint Hu Wangming, a világ legnagyobb acélgyártója, a China Baowu Steel Group Corp. elnöke.
A köznyelvben Baosteel néven ismert gigász vezetője vállalata féléves közgyűlésén arról beszélt, hogy a válság valószínűleg hosszabb, hidegebb és nehezebben elviselhető lesz, mint amire számítottak. Hu szavait számos ismert tényező támasztja alá.
A kínai acélipar ezer sebből vérzik
A világ acéltermelésének 7 százalékáért felelős Baosteel a saját bőrén érzi a kínai ingatlanfejlesztési szektor financiális válságának következményeit, amit a megrendelt áruért fizetni már nem tudó építési vállalkozók és a megrekedt beruházások jelentenek – az országban 48 millió befejezésre váró lakás ügyét kellene mielőbb és megnyugtatóan rendezni.
De nem sokkal jobb a helyzet a feldolgozóiparban sem, ahol már híre-hamva sincs az egykori lendületes növekedésnek. Az acélipari vállalatok eközben sorra csökkentik a kapacitásaikat, állítják le a kohóikat és küldik el a szakembereiket – írja a Bloomberg.
Az utóbbi két világválság idején a pusztító visszaesést némi fáziskéséssel szárnyalás követte,
a nehézipar zászlóshajóját masszív állami ösztönzőkkel, hatalmas infrastrukturális országépítő programok beindításával tartották a víz felett. Most ez az út aligha járható, mivel a kínai gazdasági növekedés másik motorra váltott, a termelés helyére a fogyasztást helyezte a pártvezetés.
Hszi Csin-ping elnök a gazdaság átalakítására törekszik, s ebbe az acélipari beruházások erőn felüli támogatása aligha fér bele. Hu Wangming nem osztogatta a tanácsokat Pekingnek, inkább a dolgozóihoz szólt, azt üzenve nekik, hogy a következő időszakban takarékoskodjanak, és kerüljék a kockázatokat, ahogy ők is azt teszik a Baosteelnél.
A készpénz megőrzése, a likviditás most sokkal fontosabb, mint a profitcélok tejesítése – hangoztatta Hu a közgyűlésről kiadott közlemény szerint. Hozzátette, hogy ebben a nehéz helyzetben a termelés biztonságos finanszírozása érdekében
- szorosan kézben kell tartani a pénzügyeket,
- erősíteni kell az ellenőrzéseket,
- kiszűrni a késve fizető vevőket
- és felderíteni a feketeügyleteket.
Miközben a kohászok küszködnek és a vasérckészletek duzzadnak, a végtermékek – mint például az építőiparban használt betonacél – olcsóbbak, mint 2017-ben. Az acélgyártás egyre kevésbé jövedelmező, mire válaszul a cégek csökkentik a termelésüket, és új piacokat keresnek árujuknak.
Ezt egyébként sokan sikerrel teszik, a kínai acélexport nyolcéves csúcsra szökött. Az idei export 115 millió tonnára, azaz 30 százalékkal növekedhet a teljesített s a már lekötött mennyiségeken nyugvó becslés alapján.
A vasérc ára is mélybe zuhant
Nemcsak az acél, hanem az előállításához szükséges legfontosabb alapanyag, a vasérc ára is folyamatosan csökken. Az ázsiai határidős jegyzések szerdán beestek a tonnánként 100 dolláros lélektani szint alá, és 97 dollár környékén stabilizálódtak. Ezzel az idén már 30 százalékot esett a vasérc ára, ilyen mélyen legutóbb tavaly májusban járt.
A legutóbbi hét kereskedési napból hatot is veszteséggel zárt a szingapúri árutőzsde irányadó vasércjegyzése, amely
a legrosszabbul teljesítő árupiaci terméknek számít az idén a fontosabb alapanyagok kategóriájában.
Az áreséshez hozzátartozik, hogy a legfontosabb vasérctermelő országok, így Ausztrália és Brazília nem akar tudomást venni a kereslet markáns csökkenéséről, és valósággal önti az ércet a piacra, még mélyebbre nyomva a jegyzésárakat.
A Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint a további esés beavatkozás nélkül elkerülhetetlen, ám a 80 dolláros tonnánkénti szintet vízválasztónak tartják, az alá aligha néz be a jegyzés. A jelenlegi forgatókönyv szerint az év végére 85 dollárig száll alá a tengeri szállítású vasérc ára.
A UBS bank elemzői szerint a kevésbé hatékonyan termelő acélgyártók körében tisztulási folyamat várható. A svájciak 88 dollárra teszik a választóvonalat, amelynek elérését Peking az építőiparnak nyújtott stimulussal tudná megakadályozni, de
a piacot emellett még az amerikai recesszió ismét felvillanó rémképe is rettegésben tartja.
Európában sem rózsás az acélipar helyzete, elég az indiai Liberty Steel kezébe került Dunaferr dolgozóinak megcsúszott bérfizetésére gondolni. A kontinens acéliparának kibocsátása évről évre csökken, lekövetve az igények mérséklődését, de a gyártást a klímavédelmi szabályokkal összefüggő beruházások finanszírozási nehézségei is hátráltatják.
A Thyssenkrupp sürgős kezelésre szorul
A gyártók leépítésekkel és egységeik bezárásával próbálják kordában tartani a kiadásaikat, így tesz Nagy-Britanniában a 2800 embert elküldő Tata Steel és a 10 százalékos létszámcsökkentést elrendelő német Kloeckner & Co.
A német Thyssenkrupp áprilisban jelentette be, hogy acélgyártási kapacitásait mintegy ötödével csökkenti, és emellett jókora létszámleépítéseket tervez a részleg 26 ezer dolgozója körében, hogy kedvezőbb áron tudja értékesíteni az acélipari portfólióját.
A cseh multimilliárdos, Daniel Kretinsky az EP Corporate Group nevű befektetési holdingja révén 20 százalékos részesedést meg is vett az üzletágból, egyben ígéretet téve egy másik, 30 százalékos pakett megvásárlására.
A tengeralattjárókat és futóműveket is gyártó Thyssenkrupp évek óta szenved az acélipari egység vegetálása miatt, leválasztását és útjára engedését a cégcsoportnál megjelent aktivista befektetők is erősen szorgalmazzák.
Nem véletlenül: a társaság szerdán publikált negyedéves gyorsjelentésében 33 millió eurós veszteségről számolt be, amelyet döntően az acélipari divízió hozott össze, miután
az autóipar, a gépgyártás és az építőipar területén egyaránt visszaesés tapasztalható, ami miatt a társaság idén már háromszor csökkentette bevételi tervét.
A német gazdaság gyengélkedése, az üzleti bizalom tartós csökkenése mellett az exportlehetőségek beszűkülése is gondot okoz a Thyssenkrupp számára. A rendelésállomány közel 11 százalékkal, 8,4 milliárd euróra csökkent a június végével zárult három hónapban, a bevételek pedig 6 százalékkal, 8,99 milliárd euróra olvadtak.
A jövő kilátásai sem rózsásak, és ebben a cégcsoport felügyelőbizottságában húzódó törésvonalnak is szerepe van. A munkavállalói képviseletek adják ugyanis a tagok felét, így a döntésképtelenség előre kódolva van, amikor leépítésekkel együtt járó stratégiai döntéseket kell hozni.
Döntésképtelen a felügyelőbizottság
Így történt a felügyelőbizottság múlt pénteki ülésén is, ahol a szélesebb körű szerkezetátalakításról nem született végleges döntés, miután a munkavállalói képviselők elutasították a további kapacitáscsökkentést és jelentős létszámleépítést tartalmazó javaslatokat.
A konkrét ügy a Hüttenwerke Krupp Mannesmann GmbH-ban lévő 50 százalékos részesedés eladása volt. Ez a háromezer főnek munkát adó duisburgi üzem a többi között acélcsöveket gyárt.
A testület végül úgy határozott, hogy megvárja a független szakértői jelentés megállapításait, amelyek részletesen ismertetik az acélipari üzletág jövőbeli finanszírozási igényeit. Ezt augusztus 29-én egy újabb ülés keretében tekintik át.
Forrás: vg.hu
