Aszály, vízhiány, magas árak sújtják a halászatot, de lesz elég hal karácsonyra

-Több mint fél évszázada foglalkozom halászattal, halgazdálkodással, de egyetlen olyan évre sem emlékszem, amikor annyira összejött volna minden rossz, mint az idén. Úgy látszik, nemcsak az időjárás, a halászok patrónusa, Szent Péter is elpártolt ezúttal mellőlünk. A helyzet súlyosságára jellemző, hogy országosan a tógazdaságok 26 ezer hektárnyi halastavából több száz hektárnyi kiszáradt, több ezer hektáron pedig csak az üzemi vízszint felét, 40 százalékát sikerült biztosítani. A vízhiány legsúlyosabban a völgyzáró gátas dunántúli tavakat érintette, az alföldi körtöltéses tavak vízellátása valamivel kedvezőbben alakult. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL) becslése szerint országosan 15-20, helyenként 30 százalékkal kevesebb lesz a kedvezőtlen körülmények miatt az idei haltermés – magyarázta a halászati ágazat gondjait Lévai Ferenc. A rétimajori Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, - aki a MAHAL szóvivője is -, hozzátette: az időjárás okozta nehézségeket, a hal előállításának és piacra juttatásának költségeit tovább növelte a takarmányárak, az energiaköltségek és a haltermeléshez szükséges input anyagok árának emelkedése. S, hogy teljes legyen a halászok”öröme”, míg a nemes halak nehezen viselték csak a szokottnál melegebb, s emiatt kisebb oxigéntartalmú vizet, elszaporodtak az ezüstkárászok. Ez az inváziós halfaj, mivel általában csak 8-10 dekagrammosra nő, nem piacképes, de a drága takarmányt nagyon is pusztítja, háromszor annyit eszik, mint a ponty.  A gondokat tetézte, - s tetézi jelenleg is - hogy az alacsony vízszint terített asztal a kormoránoknak. A vizek rablóinak fekete serege ötszázas csapatokban támadta és támadja most is a sekélyebb víz miatt védtelenebb halakat. S ha mindez nem volna elég, a mostani időjárás sem kedvez a halászoknak, a még mindig 10 fokos víz megnehezíti a lehalászást.

A nehézségeket az Aranypontynál takarékossággal próbálják túlélni, de mint Lévai hangsúlyozta, a gondok ellenére, egyetlen embert sem bocsátanak el.

A kisebb haltermés miatt a MAHAL azt kérte a tógazdaságoktól, hogy „ne erőltessék” az exportot – a magyar hal keresett külföldön!-, hanem a horgász szektor és a lakossági igények kielégítését tartsák elsődlegesnek. Ezért karácsonykor - bár a tavalyinál valamivel drágábban - a népszerű halakból, például a pontyból és az afrikai harcsából lesz elegendő, süllőből, csukából, szürkeharcsából azonban kevesebb kerülhet az árusítóhelyekre. A termelési költségek növekedése miatt a termelők rákényszerülnek az árak emelésére, kilónként általában várhatóan 1800 – 2000 forintért juthatnak hozzá az élő halhoz a vásárlók.

-Ez a harmadik rossz éve a halászatnak, ezért a statisztika alapján, jobbnak esztendőnek kell következni – mondta a dinnyési Halgazdaság ügyvezetője. Az optimizmusra szüksége is van Szabó Krisztiánnak, mert a halgazdaság nagyon megsínylette az elmúlt időszakot. Mivel vízhez csak az égi áldásból és a Velencei-tóéval azonos vízgyűjtőből juthattak volna a dinnyési tavak, a nyári párolgás pedig rohamosan csökkentette a tavak vízszintjét, a 100 hektáros tófelületből jelenleg „fél gőzzel” 45 hektárt üzemeltet csak a gazdaság, S ha nem változik a helyzet, - márpedig hogy így legyen, ahhoz nagy esőkre lenne szükség - jövőre még kevesebb tavat tudnak működtetni. A vízhiányra próbált felkészülni a vállalkozás, kevesebb halat telepített, s év közben szinte minden csepp vizet visszaforgatott. Az, hogy a halkeltető és előnevelő működni tudott, a mélyfúrású kútjuknak köszönhető, az abból nyert vízmennyiség azonban elenyésző része csak annak, amire szükség volna.

-A túlélés a cél – hangsúlyozta Szabó Krisztián. A takarékosság mellett ezt szolgálja az is, hogy bár a szokottnál kevesebb a gazdaság idei haltermése, nem marad el a helyben történő élőhal értékesítés, s maradéktalanul kiszolgálják a törzsvevőnek számító horgászegyesületeket is.

Súlyosak a halas vállalkozások idei veszteségei, de a tógazdasági haltermelés ennek ellenére nem részesül kárenyhítésben, s a vállalkozások nem köthetnek biztosítást sem aszálykárra, sem árvízkárra, továbbá nem pályázhat területalapú támogatásra sem.