mezőgazdaság

2021.10.24. 11:00

Egyre kevesebben termesztenek cukorrépát Fejérben

Alig ötödére csökkent a cukorrépa termésmennyisége hazánkban a mögöttünk álló emberöltőben. A jelenség okai a felvásárlási árak alakulásában, a sok betegség elleni küzdelem költségeiben és nem utolsósorban a répa talajra gyakorolt hatásában keresendők.

Palocsai Jenő

A cukornád és a cukorcirok után a cukorrépa a legismertebb és a legelterjedtebb ipari növény, amit a cukortartalmáért termesztenek. Tavasszal, március végén, április elején magról vetik, és aztán megkezdődik vele a végeláthatatlan munka, védekezve a betegségek ellen, küzdve a gyomokkal, a rágcsálókkal, a rovarokkal és persze az időjárással, ugyanis sok tápanyag és még több víz szükségeltetik a termesztéséhez. Ahogy szokták mondani, a „legek” növénye, mert a legjobb talajt és a legjobb technológiát követeli meg magának. Kérdés, vajon érdemes-e vele foglalkozni.

Erre az éghajlatra való, így Magyarországon több helyen is lehetne termeszteni, ám egyre kevesebben teszik. Ha visszatekintünk, a KSH adatai­ból jól látható, hogy a cukorgyárainkat is bezárató, nagy európai cukorreform előtt milyen hatalmas mennyiségeket állított elő hazánk. Csak 1996-ban közel 4,6 millió tonna volt az éves termésmennyiség. Aztán a nagy csúcs után fokozatos visszaesés következett a termésmennyiségben. Később, 2004-ben és az azt követő esztendőben még volt egy felfutás, amikor majdnem elérte a 3,5 millió tonnát az össztermelés, de azóta folyamatos a lejtmenet. A mélypont 2008-ban volt a félmillió tonnás eredménnyel, de tavaly is csak 760 ezer tonnát termesztettek a magyar földeken.

A betakarítás gépei ugyan fejlettek és drágák, ám túlságosan megtömörítik a nedves földet
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Természetesen a répater­mesztésre ítélt földterület mértéke is folyamatosan csökken. Az ezredfordulón még több mint 57 ezer hektáron zöldellt ez a fontos alapanyag, idén azonban 12 400 hektár volt a vetésterület.

A Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport minden évben fel­vette a vetőgépet és a küzdelmet a répatermesztésért, de ebben az évben, követve a tendenciát, már nem került répamag a földbe. A több vállalkozást is tömörítő csoport munkatársa, Puskás Zoltán kérdésünkre elmondta: – Felhagytunk a cukorrépa-ter­mesztéssel, mert tavaly nagy veszteség ért minket. A felvásárlási árak, illetve a cukorgyári szerződések nagyon rosszak. Nincs megfizetve, nincs kompenzálva az a veszteség, amit a répa miatt elszenved a termelő. Azt is mondhatnám, hogy a gazdák finanszírozzák a cukorgyárakat.

Puskás azt is hozzátette: – Nagyon rossz a répa utóveteményre gyakorolt hatása. Évekre kihat a földekre, egész egyszerűen a répa kizsarolja a földből a tápanyagokat és a vizet, s akkor a talajszerkezetre gyakorolt romboló hatásáról még nem is beszéltünk. A betakarítás gépsora, ami kiszedi és prizmákba szórja a termést, annyira ledöngöli a földet, hogy évek alatt jön helyre. A répa után vetett őszi búza termésátlaga egy-két tonnával is csökkenhet hektáronként, és ebben az is szerepet játszik, hogy a késői betakarítás miatt késve kerül bele ugyanabba a földbe az új kalászos magja.

A prizmákba rakott cukorrépatermés még az enyhébb fagyokat is könnyedén átvészeli
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Az eszéki gyár 32 eurót fizet tonnánként, a kaposvári csak 26-ot

Mint ismeretes, ma Magyarországon kizárólag a kaposvári gyárban dolgozzák fel a cukorrépát, így nincs másik felvevőhely a határainkon belül, ám több szaklap is megírta, hogy a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) értesülései szerint az utóbbi években már a horvátországi gyárakba is szállítanak cukorrépát a magyar termelők. A szállítás költségei magasak, különösen most, a mai üzemanyagárak mellett, de sokaknak még így is megéri messzire vinni, mert az eszéki gyár 32 eurót fizet tonnánként, a kaposvári pedig csak 26-ot.

Szegény répát még a gomba is húzza, ugyanis nemcsak az alacsony felvásárlási árakkal és az időjárás viszontagságaival kell megküzdenie az átlagosan 16 százalék cukortartalommal bíró növénynek, hanem a gombákkal és más betegségekkel is. Éppen ezért már nem is a cukortartalom az elsődleges szempont a fajta kiválasztásánál, hanem az ellenálló képesség. Közel hetvenféle répamag van forgalomban, de mindenki azt keresi, amelyik rizomániatoleráns és cerkospórarezisztens, vagy akár mindkettővel szemben ellenálló fajta. Nem csupán a vetést követően kell védekezni a kórokozók ellen. A cukor­répa-vetőmag már eleve védelemmel van ellátva. Csávázva, valamint rovar- és gombaölő szerekkel drazsírozva és kalibrálva kerül forgalomba.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!