2021.06.24. 15:10
Túléli a Dunaferr az acélpiac szárnyalását? – Frissítve
A Dunaferr története során a legalacsonyabb gyártási szinten működik. A munkavállalók a bizonytalan jövő, a kollektív szerződés megszüntetése, a bérek kilenc hónapja tartó két részletben történő fizetése, a vállalat törvénytelen működése miatt sorra hagyják el a gyárat. Erről tájékoztatta lapunkat egy, a neve elhallgatását kérő forrásunk.
Fotó: archív
A címben feltett kérdés a fájdalmas valóságra fókuszál, hiszen a legfeljebb negyed, harmad kapacitással termelő Dunaferr első öt hónapi vesztesége „csak” alig egymilliárd forint. A tisztánlátás érdekében – a megkérdezett szakemberek szerint – azonban tudni kell, hogy az acélpiacon például már a szeptemberi megrendelésekre is 1500-1600 euró/tonna a hidegen hengerelt táblalemez ára. Az elmúlt egy évben majdhogynem két és fél, háromszorosára nőttek az acéltermék-árak. Ezzel a lehetőséggel a jelenlegi menedzsment nem tud – vagy nem is merjük feltételezni azt, hogy nem akar – élni.
Bérmunkában araszolva
A Dunaferr működését jelenleg a vállalat eszközeivel, bérmunkáztatás keretében biztosítja egy tisztázatlan körülmények között felbukkanó vállalkozás (ez az „iparági nagyjátékosként” megnevezett Safin? – a szerk.), amellyel nem tudni, ki kötött megállapodást, ugyanis a Dunaferrnek közel egy éve nincs törvényes képviselője. Ez a sokszor „megmentőként” említett vállalkozás így semmiféle kockázatot nem vállal. Az acélpiaci árak kedvező szintje még ilyen alacsony termelési kibocsátás mellett is biztosítja neki a minimális profitot. Így a Dunaferr kevesebb adót is fizet, legyen az akár társasági, vagy például iparűzési adó. Az közismert, hogy a Dunaferr hatalmas adósságokat generált a magyar illetve a külföldi beszállítók körében és ez a „megmentőként” emlegetett vállalkozást nem terheli, viszont a Dunaferr esetleges bukása a magyar vállalkozások nem teljesítési láncához vezethet, ami magával is ránthatja ezeket a cégeket is.
Az ígéret(ek) földjén
A megszűnt mandátumú cégvezető, Evgeny Tankhilevich többször tájékoztatta a munkavállalókat és sajtón keresztül a közvéleményt is arról, hogy „Társaságunk legfőbb közvetett tulajdonosa az oroszországi Vnyesekonombank a Dunaferr menedzsmentje mögött áll és segít.”, „Nincs ok bizonytalanságra hiszen folyamatban van Leonid Frumkin, Alexander Zavyalov, továbbá Juliia Kasperskaia-Birman igazgatósági tagok visszajegyzése a cégjegyzékbe, amely ügyet a fő tulajdonos Vnyesekonom Bank is támogatja” (2020. december 17. – a szerk.)
Ugyanezen a napon a jobbikos önkormányzat által fenntartott dunaujvaros.com-nak nyilatkozva Evgeny Tankhilevich elmondta, hogy „a Vnyesekonom Bank támogatását élvező szakmai befektető már konkrét intézkedéseket készített elő a Dunaferr megsegítésére. A menedzsment mindent megtesz azért, hogy ez mielőbb meg is érkezzen hozzánk.”
Ezek a nyilatkozatok azért is érdekesek, mert az ott elmondottakkal kapcsolatban mai napig nem történt semmi. Vajon az emlegetett főtulajdonost tájékoztatta-e egyáltalán a nyilatkozó Tankhilevich a Dunaferrnél kialakult valós helyzetről? Vagy csak mindig erre a bankra hivatkozva, hárítja a felelősséget?
Továbbra is törvénytelen működés
Kérdés, hogy a jelenlegi „vezetés” miért rombolja tovább a Dunaferrt? Miért nem ismeri el a maga törvénytelen működését, és ad esélyt a vállalatnak, a munkavállalóknak, sok ezer családnak, egy városnak a jövőre nézve?
Ki vezeti a céget? A Dunaferr Alapszabálya szerint az ötfős igazgatóság, akik közül hárman még 2020-ban lemondtak, a maradék kettőnek a mandátuma pedig 2021. május 31-én járt le. A törvényes működés helyreállítása érdekében több alkalommal is összehívták a Dunaferr közgyűlését a részvénytulajdonosok kezdeményezésére, de a jelenlegi vezetőség (az RMS és HR igazgatónő, a legfőbb általános vezérigazgató-helyettes, és a vállalat jogi képviselője) ezt rendre megakadályozta. Egyébként ők vezetik ma a céget – saját döntéseik alapján – mindenféle törvényes felhatalmazás nélkül!
Csődtörvény: tovább aggódhatnak a cégvezetők a felelősségre vonás miatt
A vállalatok ügyvezetőinek anyagi felelősségét érintően tavaly jelentős változás történt a csődtörvényben, amit a koronavírus okozta gazdasági krízis szinte teljesen háttérbe szorított.
Amennyiben az illetékes bíróság megállapítja a felszámolási eljárás alatt, hogy egy társaság korábbi vezetője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével járt el, akkor egészen hosszú időre a magánvagyona is veszélybe kerülhet – mutat rá dr. Brózmann Attila, az Act legal – Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Korábban ugyanis a felelősségmegállapítás után 90 nap állt rendelkezésre, hogy a hitelezők vagy a felszámoló pert indítson a társaság egykori vezetője ellen, amelyben követeléseik kiegyenlítését kérhették az ügyvezető magánvagyonából. Az elmúlt évi módosítások után azonban már öt év áll rendelkezésre, hogy ezt a marasztalási eljárást elindítsák ellene.
„Tisztában kell lenni, hogy a felelősség akkor is megállapítható, ha a vezetői tisztség betöltése csupán névleges volt. Sőt, az árnyékvezető, vagyis azon személy, aki ugyan nincs bejegyezve a cégjegyzékbe, ám a társaság döntéseinek meghozatalára mégis ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt, esetében is ez a helyzet. Éppen ezért az elévülési idő ilyen mértékű meghosszabbítása a cégvezetői feladatokat vagy irányítást ellátók körében nagyon körültekintő magatartást vár el” – hívja fel a figyelmet dr. Brózmann Attila.
Forrás: Jogászvilág
Nem jó kilátások
Hogyan is működik ma a vállalat, hiszen nincs cégvezetője, igazgatósága, felügyelőbizottsága, könyvvizsgálója és nincs a magyar törvények által előírt éves pénzügyi beszámolója, sem a 2019-es, sem pedig a 2020-as üzleti évekről. A bizonytalan működés, a Dunaferr pénzügyi nem teljesítése miatt sorra adják be a beszállítók a fizetési felszólításokat és indítanak felszámolási eljárásokat. A kérdés az, miért nem futtatja fel a termelést a Dunaferr, hiszen a fentebb említettek alapján nem kellene ezektől az eljárásoktól tartania. Ez most még nyitott kérdés, de nem biztos, hogy sokáig. Sajnos az éves beszámolók elmaradása miatt az adóhatóság már a cég adószámának megvonásával és a cég cégjegyzékből történő törléséről is hozott határozatot harmincnapos határidővel. Igaz erre pár hónappal ezelőtt is volt már példa.
Ha ezt lehet működésnek nevezni, mint ahogy a kérdésben szerepel, akkor így működik ma Magyarország egyetlen, hét évtizede alapított acélgyára. Egyetlen szerencséje, hogy szárnyal az acélpiac.
A következő kérdést az generálja, hogy mi lesz akkor, ha a piac hanyatlásnak indul? Vajon a menedzsment akkor is ennyire ragaszkodik a hatalomhoz?
A kormány segített volna
Számos esetben leírtuk már, hogy a jelenlegi magyar kormány többször próbált segíteni résztulajdon-vásárlással a Dunaferren, ugyanis az Európai Unió szabályozó és keretrendszerén belül közvetlen támogatást nem nyújthat, valamint érvényben vannak az unió Oroszország ellen hozott szankciói is.
Hogy mi a megoldás? Erre majd a nem is oly távoli jövő adhatja meg a választ. Csak addig maradjon életben a gyár!
Dunaferr – Liberty
- Lépéskényszerben az európai acélipar
- A termelés felfuttatásán dolgozik a Liberty Dunaújváros
- Ha nincs a Liberty, akkor ma nem lenne vasmű – reagált az államtitkár a Dunaferr lejáratását célzó sajtóhírre
- Az atomipar besegít a zöldacél gyártásába, akár Dunaújvárosban is
Dunaferr – Liberty
- Lépéskényszerben az európai acélipar
- A termelés felfuttatásán dolgozik a Liberty Dunaújváros
- Ha nincs a Liberty, akkor ma nem lenne vasmű – reagált az államtitkár a Dunaferr lejáratását célzó sajtóhírre
- Az atomipar besegít a zöldacél gyártásába, akár Dunaújvárosban is
- A LIBERTY Dunaújváros újraindítja a hengerműveket