Az erőmű működtetésének kulcsa a szakemberképzés

Egy atomerőművet megtervezni, felépíteni hatalmas feladat, amiként a működtetése is. Ehhez pedig szakemberekre, a képzésükre van szükség. A Paks II. beruházás megvalósítása a kijelölt úton halad. Az infrastruktúra fejlesztésén túl mára a szakember-utánpótlás is előtérbe került. Ennek egyik letéteményese a Dunaújvárosi Egyetem, amelynek működtetése ez év augusztus elsejétől alapítványi formában folytatódik. Most már az is eldőlt, hogy az alapítványi működtetésű egyetemek közül a dunaújvárosinál a kuratórium elnöke is Süli János lett.

– Milyen jövőt lát a dunaújvárosi egyetemi képzésben a paksi relációban?

– Már évtizedekre visszavezethető az egyetem és az atomerőmű együttműködése, ami kezdetben a különböző karbantartási feladatok anyagvizsgálatainak területére terjedt ki. Sok munkatársunk Dunaújvárosban végzett korábban. Az energetikai szakképzési intézetünkből sokan Dunaújvárosban tanultak tovább eddig is. Ez a kapcsolat most szervezettebbé, alaposabbá fog válni. Ami a legfontosabb: nemzetközi gyakorlati képzőközponttá szeretném felfejleszteni Dunaújvárost. Úgy is fogalmazhatnék, hogy nem középszerű vezetőkre, hanem jó középvezetőkre van szükség. Célunk, hogy olyan gyakorlati tudással, tapasztalattal rendelkező szakemberek végezzenek Dunaújvárosban, akik a paksi gyakorlati ismereteket is elsajátítva, egy közös, szinergikus hatást érvényesítve piacképesek lehetnek mindenütt.

– Az atomenergia mellett a megújuló energiák is egyre nagyobb szerepet kapnak. Az egyetemi képzésben lesz ilyen terület is?

– Valóban egyre nagyobb teret kap a megújuló energia hazánkban, amit mi támogatunk is. Az atomenergia és a megújulók egymás melletti, egymást kiegészítő üzemeltetésére kitűnő példa Paks, ahol a város határában nemcsak a Paks II. atomerőmű építési munkálatai kezdődtek meg, hanem az ország egyik legnagyobb naperőműve is felépült. Az atomenergiát és a megújulókat úgy lehet hatékonyan együtt működtetni, hogy ha megtaláljuk azokat az alkalmazásokat, amelyekkel hatékonyan kihasználhatók. Ezek oktatását szintén szeretnénk Dunaújvárosba hozni, legyen az például az elektromobilitás, ami a Modern Városok Program része. Szeretnénk foglalkozni az új technológiákkal is, mint az innovatív akkumulátorok vagy az elektromos autó gyártásához kapcsolódó szakmákkal. Már épül Iváncsán az SK Innovation akkumulátorgyára.

Kialakulhat egy erős felsőfokú szakmai képzési bázis a Dunaújvárosi Egyetemen

Úgy gondolom, hogy a jövő technológiája és energiatárolási lehetősége a hidrogén, így szeretnénk együttműködni abban is, illetve a gázfejlesztő cégekkel. De ez csak egy szelete a gazdag jövőképünknek. Egy újfajta, nem hagyományos kohászképzést akarunk, ami továbbra is a metallurgus, anyagvizsgáló, ­anyagmérnök képzésen alapszik. Szeretnénk ezt is vonzóvá tenni a fiatalok számára. Alapvetően nem nukleáris szakemberek kellenek nekünk, arra mi majd továbbképezzük őket, hanem jó villamosmérnökök, jó gépészek és jó informatikusok, jó anyagvizsgáló mérnökök, akik értik a szerkezettant. Ez egy elég komoly dolog, és ha ennek az új eszközrendszerét megteremtve ide tudjuk csalni a fiatalokat, akkor kialakulhat egy erős felsőfokú szakmai képzési bázis a Dunaújvárosi Egyetemen.

Mindamellett szakmai kapcsolatunk van több egyetemmel, Szegeddel, Debrecennel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel.

– A Százhalombatta–Paks tengely mentén mintegy tizenkét hatalmas cég van a körzetben. Ezek működésének egyik fontos eleme, hogy olcsó energia álljon rendelkezésre.

– Célunk, hogy Magyarország versenyképességét ne az alacsony munkabérek biztosítsák, hanem az olcsó közműdíjak és villamosenergia-árak. Ma évente körülbelül száz cég települ Magyarországra – ehhez a sok új fejlesztéshez lassan nincs megfelelő munkaerő. Ahhoz, hogy itthon tartsuk vagy hazacsábítsuk a fiataljainkat, béremelésre van szükség. Ám azért hogy a cégek nyereségesek maradhassanak – mert a befektető akkor érkezik, ha a matematika is kijön –, a villamos energia árát hosszú távon alacsonyan kell tartani. A harmincéves tendencia, hogy alacsony bérekkel akarunk versenyezni, ma már igazoltan nem működik. Ehelyett az alacsony közmű- és energiaárakat kell fenntartanunk – ennek egyik záloga egyébként az atomerőmű.

– Pakson nemcsak a két új blokk előkészítése zajlik, hanem ezzel párhuzamosan az infrastruktúra fejlesztése is a városban és a környező településeken. A fiatal munkaerőt nemcsak képezni, hanem a térségben is kell tartani. Hogyan lehetséges ez?

– Komoly gondot fordítunk a térségfejlesztésre, egy komplex programot valósítunk meg. Ez számos területet ölel fel – lakásállomány, szálláshely, kulturális, turisztikai vonal. Létrejött a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség ­(KDMKT) 99 település bevonásával. Előtte is segítettünk a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány keretében 47 település fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában. Úgy gondoltuk, ahogy Paks közvetlen környezete fejlődik, úgy a térséget is magával húzza. A KDMKT településeinek zöme Tolna megyében található, de Bács-Kiskun megyéből és Fejér megye déli részéből is van hat település.

Úttörő és egyben jó példaként szeretném felhozni a Dunaújvárosi Egyetem és Gerjen önkormányzata – a közelmúltban megkötött – sokrétű együttműködését. Ennek részeként a községben letelepedéssel és otthonteremtéssel is segítik az egyetemen végzetteket, hogy ne csak a családfők, hanem a családok is letelepedjenek. Szeretnénk tehát, ha Gerjenben megvalósulna egy lakópark, ahogy Pakson az már megtörtént, és ahogy az Faddon is elkezdődött. Mindezeknek a folyamatoknak a célja, hogy az ipari környezetben lévő kisebb települések fejlesztésével élhetőbbé tegyük azokat a fiatalok számára.