Lehet, hogy befellegzett a kiskertekben a diófáknak

Az USA és Mexikó területéről származó, Európában a 80-as évek eleje, Magyarországon pedig 2011 óta jelenlévő kártevő rovarról beszélünk. Kártétele a dióféléket érinti, nőstényei ugyanis a megtermékenyítést követően a tojásaikat a dió zöld burkába süllyesztik. A kikelt lárvák ezt a zöld burkot rágják. A lárvák növekedésével a dió felpuhuló burkán egyre nagyobb fekete foltok jelennek meg, amelyek végül gyakran az egész felületre kiterjednek. Korai fertőzések esetén csökkenhet a dió mérete, illetve – a kártevők által előidézett rothadásos folyamat következményeként – a dióbél elszíneződhet és ráncosodhat. Az előző években még főként az ország nyugati részében pusztító dióburok-fúrólégy kártételéről immár az egész országból érkeztek visszajelzések az Agroinform.hu november első két hetében lefolytatott országos felmérése során.

Mára már gyakorlatilag az egész országban tömegesen jelen van a kártevő: mindössze két megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar tekinthető viszonylag kevésbé fertőzöttnek.

„Attól nem kell tartanunk, hogy a legnagyobb hazai dióültetvények az új kártevő hatására eltűnnek: számukra egyértelműen járható út a költséges, és komoly szaktudást igénylő vegyszeres védekezés alkalmazása. A kiskertekből azonban a jelek szerint a vártnál is hamarabb tűnik el a diótermés, és bár jelenleg még a válaszadók nyolcvannégy százaléka azt jelezte, hogy a diót elsősorban a saját kertjéből szerzi be, ez az arány pár éven belül szinte biztosan a töredékére esik majd vissza” – nyilatkozta Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője.

A vegyszeres védekezés mellett a szakemberek sárga, sárgászöld ragacsos csapda használatát javasolják a kár­tevő egyedeinek előrejelzésére, nyomon követésére. A károsító természetes ellenségei egyelőre nem ismertek. Ezért a Nébih által kiadott szükséghelyzeti eseti engedély lehetővé teszi a kémiai védekezést. Problémát jelent, hogy a diófák méretéhez igazodva speciális permetezőgép szükséges a kezelések elvégzéséhez.

A dunaújvárosi és a környékbeli őstermelők is a boltban vásárolják a diót

Házi kertekben szinte lehetetlen védekezni a nyugati dióburok-fúrólégy lárvája ellen, a helyzet azonban nem teljesen reménytelen.

Létezik egy mechanikus védekezési módszer is, ami azonban sok türelmet és munkát igényel. Amikor a dió potyogni kezd, naponta szedjük össze a beteg termést, és vegyes tüzelésű kazánban vagy cserépkályhában égessük el. Akik naponta nem élnek a kerttel, ezt nem tudják megtenni, ők fóliázzák le a diófa alatti területet, és hetente szedjék össze a termést, ezzel megakadályozható, hogy a lárva bebábozódjon a talajban. A védekezés azonban csak akkor lehet hatékony, ha a szomszéd is összeszedi a diót, ha ugyanis nem teszi, a mi fáradozásunk is hiábavaló.

Az idén az átlagos évek termésének fele, mintegy 3,5–4 ezer tonna dió teremhet az országban, ebben nemcsak a dióburok-fúrólégy a ludas, hanem a tavaszi fagykár és az őszi extrém csapadékos időjárás.

A kevés termés a kínálat további csökkenéséhez vezethet. A szárítatlan, nyers héjas dió nettó termelői ára az idén kilogrammonként 450 forint körül van, ami megegyezik az előző évivel. A dióbél termelői árai az elmúlt években átlagosan kilogrammonként 1500–2000 forint között mozogtak, a fogyasztói ár pedig minőségtől függően kilogrammonként bruttó 2500–4000 forint között alakult. (A dunaújvárosi piacon 3500–4500 forint között.)

Az ország diótermő-területének több mint harmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, ahol az idén 3792 hektáron termesztettek diót. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye, 871 és 646 hektárral.

Fejér megyében jelenleg huszonkilenc termelő foglalkozik diótermesztéssel 197 hektáron. A termesztés Etyek, Lovasberény és Alsószentiván környékére jellemző.

Persze nagyon sok őstermelőnek van nagyobb diófaültetvénye – Dunaújvárosban és környékén is. Közéjük tartozik Kovács Lászlóné dunaújvárosi őstermelő is, akinek a város határában, az egykori „téesz-barackosban” harmincöt diófája van.

– Az idei év katasztrofális volt, körülbelül három kiló termett, de azt sem szedtem össze, most én is úgy veszem a diót. A lehullott, megfeketedett burokban lévő diót még nem szedtem össze, de hamarosan megteszem és elégetem. Ebben az évben a sárgabarackkal is így jártam, egy szemet nem tudtam belőle megenni.

Egy adonyi őstermelő is, aki inkognitóban szeretne maradni, csak panaszkodni tudott az idei termést illetően. Neki nemcsak pluszbevételt jelentett korábban a dióból származó jövedelem, hanem dióval az egész rokonságot ellátták, és még a szomszédoknak is jutott, most pedig ők is a boltból szerzik be a diót a karácsonyi bejglihez.

(Forrás: agroinform.hu, agrotrend.hu, agrarszektor.hu)