2020.02.21. 17:00
Kiemelkedő hangsúlyt kap az együttműködés
A 2020. január 1-jétől hatályos új szakképzési törvény és annak február 7-én megjelent végrehajtási kormányrendelete a duális képzés megerősítése érdekében számos új feladatot határozott meg a gazdaság szereplői, illetve a duális képzőhelyek részére, amelyek egyben új lehetőségeket is hordoznak. Ezek megvalósításához az országos és területi gazdasági kamarák, ahogy eddig is, a továbbiakban is hathatós segítséget nyújtanak annak érdekében, hogy minél több felkészült szakember szolgálja ki az új igényeket megfogalmazó gazdaság valamennyi ágazatát.
A 2020 szeptemberétől az új Szakmajegyzék szerint induló duális képzésekben a 2021/2022-es tanévtől az eddigi tanulószerződések helyett szakképzési munkaszerződést lehet kötni, amely jobban szolgálja a munkáltatói igényeket a munkaerő-utánpótlás biztosítása érdekében. A megújult szakképző intézményekben, azaz a hároméves szakképző iskolákban és az ötéves technikumokban a tanulók a képzés első szakaszában közös ágazati alapozásban vesznek részt, ezt követően, a képzés második szakaszában, kerülhet sor a duális képzőhelyeken a szakképzési munkaszerződések megkötésére.
Gyakorlati képzés: korszerű minőségirányítási szempontok szerint
A megújult szakképzés rendszere a duális képzésre vonatkozóan számos változást tartalmaz. A duális képzőhelyek, vállalatok, cégek gyakorlati képzését a gazdasági kamara által kidolgozott korszerű minőségirányítási szempontrendszer segíti annak érdekében, hogy a szakmát tanulók valóban minőségi, modern szakmai képzésben részesülhessenek. A kamara a duális képzőhelyek szakoktatóinak felkészítését továbbra is a 2019-es bevezetése óta sikeres kamarai gyakorlati oktatói képzéssel támogatja.
A duális képzőhelyek képzési tevékenységének állami támogatása (normatíva) előreláthatóan illeszkedni fog az új duális képzéshez és a szakképzési munkaszerződések alapján fizetendő munkabérhez, ennek részletei a későbbiekben kerülnek egyeztetésre. A szakmai tudás mérése során a gazdaság szereplőinek szakértelme az ágazati alapvizsgák és a szakmai vizsgák vizsgabizottságaiban történő részvétel által érvényesül.
A szakképzés és felnőttképzés lokálisan várható eredményeinek tervezhetőségéért megyei szinten létrehoz a kamara olyan munkaerő-piaci egyeztető kerekasztalokat és ágazati munkacsoportokat, amelyek a gazdaságfejlesztési irányok mentén fókuszálnak a munkaerőpiac és a szakképzés kapcsolatára. Ennek központi témája a gazdasági ágazatok fenntarthatósága, a technológiai fejlődés, az átalakuló szakmák és szakmai ismeretek, illetőleg kiemelt hangsúlyt kap a megújuló felnőttképzési rendszer, elsősorban az ott elérhető képzések, illetve képzési igények vonatkozásában.
A „mester” szakmájának kiválója, aki követi a technikai, technológiai változásokat, újít és megújul, és tudása mellett ezt a szemléletet tovább is adja. A mestercím elérését nem a tanulási folyamat lezárásának, hanem egy „mester életpályamodell” kezdetének tekinti az új rendszer, amelynek megismertetése már a pályaorientációs szakaszban elkezdődik. 2020-tól megújul a mesterképzés és vizsgáztatás folyamata, megújulnak a képzési és kimeneti követelmények a tananyagok digitalizációja és a képzés korszerűsítése mellett.
A kamarák pályaorientációs tevékenysége továbbra is kiemelkedő hangsúlyt kap, amelynek segítségével a szülő és a gyermek is betekintést kaphat egy vonzó szakmai életpálya lehetőségeibe.
Annak érdekében, hogy a Szakképzés 4.0 Stratégiában megfogalmazott előremutató célok sikeresen és hatékonyan megvalósulhassanak, minden szereplőnek az együttműködésre kell helyeznie a hangsúlyt. A gazdasági kamarák célja, hogy minél több információ jusson el a vállalatokhoz a gördülékeny és sikeres átállás érdekében.
