Negyedik mesteravató

A támogatott mesterképzés országos programja 2015-ben kezdődött. Azért volt szükség a képzések indítására, mert a szakképzési törvény megváltozott rendelkezései szerint 2015. szeptember 1-jétől gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanulók gyakorlati oktatója csak olyan személy lehet, aki mestervizsgával rendelkezik. A tanult pedagógiai, jogi, gazdálkodási, vállalkozási, szakmai ismeretek a gyakorlati képzés eredményességének emelésén túl az adott szakember karrierjében is fontos szerepet játszanak. Nemcsak a mesterlevéllel járó elismerés miatt, hanem mert bizonyos szakmákban az önálló munkavégzéshez, vagy a vállalkozás indításához elengedhetetlen a dokumentum megléte. Emellett a mesterek számára az elérhető jövedelem is magasabb szakmájukban, különösen külföldi munkavégzés esetén (egyes országokban).

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Dunai Péter köszöntőjében a diplomához hasonlította a mester végzettséget, ami egy adott szakmában elérhető legmagasabb végzettség. Hangsúlyozta, hogy a kamara kilencven éve vette át az akkori kormányzattól a mesterlevelek kiadásának jogát, nagyon fontosnak tartják ezt a hagyományt. Amikor pedig a törvényi változással a szakképzésben is kiemelt jelentőséget kapott a mesterlevél, a területi kamarák kiemelt feladatává vált a támogatott mesterképzések szervezése. A főtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a mesterek szakképzésben betöltött szerepe milyen fontossá vált az utóbbi években, a szakemberhiány egyre súlyosabbá válásával. A munkaerőpiac keresleti piaccá vált, a foglalkoztatók keresik a megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalókat. Ezt a hiányt még fokozza a demográfiai hullámvölgy. Országosan százezerrel kevesebb gyerek végez az általános iskolában. Amíg a gimnáziumokban ez 14 ezres hiányt generál, a szakképzésbe 86 ezerrel kevesebb fiatal jelentkezik. Kiemeleten fontos tehát, hogy a szakképzést választók magas színvonalon sajátíthassák el szakmájukat. Ez azért is fontos, hogy a szakképzés egyre vonzóbbá váljon, ebben ugyanakkor jelentős szerepet kap a pályaorientáció, amely a kamarának is mind fontosabb feladatává vált az évek során. (Olvassa el Dunai Péterrel készített interjúnkat, illetve a pályaorientációs országos programról szóló cikkünket is!)

Králik Gyula, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédében elismerését fejezte ki a végzett mestereknek, hogy sok év szakmai munka, gyakorlat után újra „iskolapadba ültek”, könyvet vettek a kezükbe, új ismereteket sajátítottak el. A helyi szakképzés, az itt tanuló diákok évek óta országosan kiemelkedő, a város lélekszámát, gazdasági potenciálját meghaladó eredményeket produkálnak. Az elmúlt években szervezett, valamint a most lezárult helyi mesterképzések során átadott több mint százhetven mesterlevél a város és térségének szakképzésében további előrelépést hozott a kamarai elnök szerint. Ugyanakkor a helyi gazdaság, a kis- és középvállalkozások erősödésében is nagy szerepe van a szakmájukat elismert mesterekként folytató szakemberek növekvő számának, tette hozzá.

A köszöntőket, az ünnep rangját növelő zenei programot követően került sor a mesterjelöltek fogadalomtételére, majd a magyar kamara főtitkára és a városi kamara elnöke részvételével az egyes szakmák vizsgabizottságának elnökei átadták a mesterleveleket. Az ünnepi eseményre a mesterré vált szakembereket családtagjaik mellett számos kollégájuk is elkísérte. Többen közülük az előző években szereztek mesterlevelet. Ugyanakkor a mesterképzésen is új közösségek kovácsolódtak, barátságok születtek, szakmai együttműködések formálódtak. Ez jól megmutatkozott a mesteravatót követő fogadáson, ahol még hosszasan beszélgettek az egyes szakmák képviselői.

Öt szakmában avattak mestereket

Öt szakma számára kezdődött mesterképzés ebben az évben, autószerelők, gépi forgácsolók, ipari gépészek, központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelők, villanyszerelők vehették át a sokéves szakmai múltjukat, megszerzett magas szintű tudásukat, tapasztalataikat a mestervizsgán is igazolva mesterlevelüket. A támogatott résztvevők esetében a 300 ezer forintos költségnek a 80 százalékát a kamara fizette ki az állami támogatásból. A helyi képzés azonban a részt vevők számára több előnnyel is bír, nem kell más városba utazniuk a képzésért, ez pedig időben és pénzben is nagy könnyebbség. Így ketten önköltségesen is vállalták a csatlakozást. Ugyanakkor ha bizonyos számú jelentkezőnél kevesebb van egy-egy szakma esetében, nem rentábilis a képzés helyi megszervezése, ezt minden eddigi képzés szervezésekor figyelembe kellett vennie a kamarának.