2018.05.30. 16:30
Építésigazgatás: rövidülnek az alkalmazandó határidők
A jogszabályokra nem jellemző az állandóság. Különösen igaz ez az építésügy területén.
Nemcsak a technológiák, de a jogszabályok is gyorsan változnak az építőiparban. Fotó: illusztráció
Számos értékes tanáccsal szolgált Bartus Tamás, a Székesfehérvári Járási Hivatal építésügyi és örökségvédelmi osztályának vezetője előadásában, melyet pénteken tartott a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett építőipari konferencián a Gazdaság Házában.
Az építésigazgatásban bekövetkezett jogszabály-változások legfontosabbika, hogy a 2005. óta hatályban volt törvényt, a KET-et 2018. január elsejétől egy másik törvény, az ÁKR váltotta fel. Ez utóbbi a 2018. január 1-je után indult vagy megismételt eljárásokra vonatkozik, de a végrehajtási eljárások esetén már a folyamatban levő ügyeknél is alkalmazni kell – hívta fel a figyelmet az előadó. A változások révén korábbi jogintézmények eltűntek, ugyanakkor újak jöttek létre, megint mások pedig megmaradtak, de más néven szerepelnek. Nagyon fontos, hogy megnőtt az ágazati jogszabályok szerepe.
Az, amit korábban elég volt egyetlen jogszabályban megnézni, annak most célszerű az ágazati jogszabályokban is utánanézni – húzta alá Bartus Tamás. Megváltozott a jogorvoslati eljárás és a végrehajtás rendje is. A NAV lényegesen hatékonyabb a végrehajtásban, mint az építésügyi hatóságok – hallhattuk. Egyértelműek – és szűkebbek, rövidebbek – lettek az építésigazgatásban alkalmazandó határidők. A határidő általánosan 25 nap. Amennyiben szakhatóság vesz részt az eljárásban, a határidő 35 nap. Építésrendészeti eljárásban 50 nap.
A tervezőknek üzeni – fogalmazott az osztályvezető –, hogy mostantól nagyon fontos, hogy hiánytalan legyen a dokumentáció, a szűk határidő ugyanis nem ad módot többszörös hiánypótlásra. Ugyanakkor a kérelmet – úgymond – legfeljebb hat hónapig szüneteltetni lehet, s a kérelmező ezen idő alatt bármikor kezdeményezheti az eljárás folytatását. Szigorodott az energetikai szabályozás is. A településkép védelméről szóló jogszabály – mint az előadó fogalmazott – „aknákat” rejt. Építtető, tervező, kivitelező felelős a betartásáért. Szabályszegés esetén a polgármester szabhat ki egymillió forintig terjedő bírságot – hangsúlyozta Bartus Tamás, aki a leggyakoribb jogsértések között említette például azt, hogy elmarad a szerződések feltöltése. Meg azt, hogy a fővállalkozó kivitelező nem vezeti a naplót.