Holt lelkek is kérték, hogy vegyük fel Sztálin nevét

Édesapám születési helye Dunapentele, az enyém Sztálinváros, a húgom Dunaújvárosban született, s ahogy szoktuk mondani némi túlzással, de mindannyian ugyanabban a kórházban. Dunaújváros története tele van hasonló különlegességekkel. Hamarosan városunk történetének jeles évfordulóját ünnepeljük. 1961. november 25-én vette fel településünk a Dunaújváros nevet.  A korábbi névadások között találunk holt lelkek kérését, többször átkeresztelt utcákat, és az is előfordult, hogy kétszer adták ugyanazt a nevet. Íme.

Acélváros vagy Dunavasvár?

1961. november 25-én változtatta meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa – a város dolgozói képviselőinek javaslatára – Sztálinváros nevét Dunaújvárosra. A dátum a legtöbbünk számára ismerős, azt viszont kevesen tudják, hogy a Dunaújváros név mellett versenyben volt Dunavasvár, Vasvárad és az Acélváros név is. Ebből adódóan csak a döntéshozók ízlésén múlott, hogy nem Vasváradon vagy Acélvárosban lakunk.

Kétszer keresztelték ugyanarra

Sztálin személye és neve a halála után "szalonképtelen" lett. Így a változtatás nemcsak a városnevét érintette, hanem a testületeit, a vállalkozásait, a közintézményeit és a köztereit is. Az ilyen módon frissen átkeresztelt Dunaújvárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy a Sztálin Vasmű legyen Dunai Vasmű, s ebből adódóan a Sztálin út nevét Vasmű útra. A nevekkel volt korábban is több gondunk. Még 1956 őszén is volt egy névváltoztatásunk. A forradalom idején október 24-én a városi népgyűlés úgy döntött, hogy visszaveszi a Sztálinváros neve helyett Dunapentelét. A Sztálin Vasmű pedig egy időre Dunai Vasmű lett. Tehát a 1961-es névváltoztatás már a második volt a gyárnak és az útnak is ugyanarra.

Meghamisított anyakönyvek 

Az 1956-os forradalom leverése után ezek a döntések semmissé lettek, ismét visszatért Sztálinváros, amely 1961-ig érvényben is maradt. Mégis nem múlt el nyom nélkül ez a névváltoztatás. A forradalom idején születettek anyakönyvébe ugyanis a Dunapentele került. Ezeket a dokumentumokat azonban később bevonták, módosították, hogy a forradalom nyomát még az anyakönyvekből is kitöröljék.

Még a holt lelkek is kérvényt írtak

Ha már Sztálinvárost hoztuk szóba,1951. április 29-én Dunaújvárost  várossá nyilvánították, s ugyanezen év november 7-én (a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján) vette fel a Sztálinváros nevet. Természetesen Sztálin nevét a lelkes városi és vasműt építő dolgozók kérték, sőt egy vörös könyvben aláírásokat is gyűjtöttek a nép igényének alátámasztására, vállalásokat is tettek ennek érdekében. Ez az 5,9 kg-os könyv a mai napig látható az Intercisa Múzeum helytörténeti gyűjteményében. Ahogy Faludy György Dunapentele Sztálinváros lesz elbeszélésében leírja, Farkas Mihály honvédelmi miniszter aggódott amiatt, hogy a Nagy Sztálinnak minden szocialista országban már megvan a maga városa, csak Magyarországon nincsen. A pentelei párttitkár  ajánlotta, hogy legyen Pentele neve Sztálinváros. Nahát így eshetett meg, hogy  minden iskolás gyermek illetve a XVIII. századtól minden Dunapentelén átutazó, s itt megszálló egyházi személy neve is bekerült a kérelmezők közé abból a vendégkönyvből, amely a pentelei plébánián volt található.   
Az utolsó ezer név közt szerepelt Magyarország valamennyi kalocsai érseke a XVIII. századból és a XIX. első feléből, akik mind Esztergomból mentek le és Dunaföldvárnál keltek át a Duna medrén. A legutolsó név azonban, aki Sztálin engedelmét kérte, hogy Dunapentelét Sztálinváros kereszteljék, Savoyai Jenő herceg volt - írta Faludy György.

A többször átkeresztelt utcák

Feltehetően városunk legújabb kori történetében a legszerencsétlenebbek a mostani Zecher János tér lakói. Ők először a Stalinstadt nevet írhatták a személyijükbe, majd 1961-ben a város nevének és Sztálin nyomának eltüntetésének ők is áldozatai lettek, s megkapták Sztálin helyett Marx Károly nevét. Majd 2015-ben városunk ismét aktualizálta az utcaneveket, így Marx tér helyett az 1956-os forradalom helyi meghatározó alakjának, Zecher Jánosnak vette fel a nevét. Ez alkalommal lett:

• a Gorkij helyett Széchenyi István utca,
• a Károlyi Mihály helyett Krúdy Gyula sor,
• a Zalka Máté helyett Gábor Dénes utca,
• a Majakovszkij helyett Gyárkapu út,
• a Rózsa Ferenc helyett Rózsa udvar,
• a Ságvári Endre helyett Bóna István utca,
• a Tanács utca pedig Erkel kert lett. 

A névváltoztatás természetesen együtt járt a lakcímkártyák, utcatáblák cseréjével is. Hiába, nem egyszerű eldönteni, hogy mit minek nevezzünk.

Dunaújváros története és a filmhíradó