2024.08.17. 20:00
Kék százforintos, "Harapós kutya" tábla, Dunaújváros cigaretta
A legtöbb ember gyűjt valamit. Kinél jobban, kinél kevésbé hatalmasodik ez el és nyomja rá a bélyegét a hétköznapokra. Van, aki kamaszkorában szalvétát gyűjt, aztán vége is, de van, aki rengeteget költ például egy bélyeggyűjteményre, de ahogy az alfás találkozón is láthattuk, van, aki egyetlen autótípusból felhalmoz négytucatnyit is. Németh László nem tartozik egyik szélsőséghez sem, de ahogy mondja, mindig gyűjtött valamit. Most éppen túlnyomórészt azokat a tárgyakat, amin Dunaújváros neve szerepel.
Fotó: Szabóné Zsedrvits Enikő
- Mi most van, az három-négy év termése, de én mindig is gyűjtöttem valamit. Sörös dobozokkal kezdtem, aztán amikor már 1500 darabot számoltam, elkezdődött az ide-oda ajándékozás. Maradt még a garázsban egy pár darab. Aztán jöttek a papírpénzek, szigorúan forint, ami hibátlan. De abbahagytam annak a gyűjtését is, mert elértem arra a szintre, amikor már csak azok hiányoztak, amik erős összeget képviseltek. Utána jöttek a zománctáblák, de tele lett vele a garázsfal, így abbahagytam azt is. Aztán jött a kis Malév, de közben a régi óvodás poharak gyümölcsmintával és számokkal. Közben a Malév mellé bejött, hogy rákattantam az Utasellátós dolgokra is. Aztán két és fél, három éve találkoztam egy Dunaújváros emblémás porcelánnal, ami nagyon tetszett. Mivel dunaújvárosi születésű vagyok, jött, hogy nekem ez kell, és ezt is elkezdtem gyűjteni. Akkor minden mással leálltam.
- Nincs is meg már a többi gyűjtemény?
- Minden megvan. Szoktam mondani, hogy semmit nem adunk el, csak veszünk. De rengeteget kaptam ajándékba ismerősöktől, vagy bagóért, egy tábla csokoládéért és rengeteg felajánlás is jött. Ráfeküdtem a Dunaújváros és Dunai Vasmű történetére. Én nagyon pesszimista vagyok, de én akkor már láttam, hogy nem sok jövője lesz a Vasműnek. De hát lehúztam ott 32 évet, és így jött Dunaújváros mellé a Dunai Vasműs relikviák gyűjtögetése. Sajnos betegségem miatt le kellett számolnom, jelenleg rokkantnyugdíjas vagyok. Nem látszik rajtam, de megjártam az elmúlt öt évben sok mindent.
- Hol van a határ? Bármi, amire rá van írva, hogy Dunaújváros, vagy Vasmű, az jöhet?
- Bármi. Például a Zanzibárnak vannak ilyen ételkiírói, vagy rendelős papír. De otthon van egy olyan 160 képeslapom, ami Dunaújvárosról szól. És azon kívül van még 200 darab, amik a dunaújvárosi festőművészek az alkotásaiból, vagy éppen Birkás Istvánnak a műveiről vannak. Kártyanaptár 300-400 darab van körülbelül. Ezért is próbálom rendezgetni őket, de hát az mind idő. Az ember könnyen elúszik az idővel.
- Van olyan, ami nincs meg?
- Van még rengeteg. Van egy-két korsó, meg pohár, amit otthon tartok, mert a feleségem azt mondta, ezek elférnek, maradhatnak. Mindig előkerül valami, ami még nincsen. Holnap jön egy kis hölgy, hoz néhány darabot a hagyatékából. Remélem, hogyha meglátja a gyűjteményt így, egyben, akkor kicsit megolvad majd a szíve. Sokan a hollóházi porcelánt nagyon nagyra tartják. Neves kerámiáról beszélünk, a hollóházi, de igazából az Alföldi után a legrosszabb porcelán. Tehát a Hollóházi igazából nem képvisel akkora összeget, főleg, ha még ráírják azt is, hogy Dunaújváros, vagy Dunai Vasmű. Akkor csak egy-két embernek, aki elvakultan gyűjti, azoknak ér valamit, amúgy nem ér semmit.
- Sokan vannak gyűjtők?
- Itt a városban, akiről tudok, csak egy két-három ember van. Egyszer felmentem a József Attila Könyvtár oldalára, mert beütöttem a keresőbe, hogy dunaújvárosi ereklyék, vagy vasműs emléktárgyak, és kiadta a József Attila Könyvtár gyűjteményét. Ott láttam, hogy Békési Györgynek volt valami hasonló volumenű gyűjteménye Dunaújváros történetéből. Ő ráhagyta a könyvtárra, a múzeumra. De ilyesmi gyűjteménye, ahol mindenféle van, mint nekem, ilyen nincsen. Bali Attila a fényképeket, a képeslapokat gyűjti. Aztán van még Horváth Tamás, ő is gyűjt városi dolgokat. Én még nem láttam a gyűjteményét, de ő már volt nálam vásárolni. Néha eladok bagóért olyanokat, amiből több van. Ott van az a négy-öt kosár a szekrény mellett, ezek mind-mind pluszok. Amiből kettő van, vagy három, vagy négy. Van olyan vasműs szakszervezeti könyvem, aminél tíz darab könyv volt egyben csomagolva.
- Nagyságrendileg meg lehet becsülni, hogy hány darabos most a kollekció?
- Saccra azt mondom, hogy 1500-2000 darab. Ebben benne vannak a képeslapok, a kártyanaptárak, szalvéták is. Azt kifejtettem, hogy egy időben rámentem a retro dolgokra. Látszik is, ott a polcon egy retro Crepto vécépapír, alatta a retro karácsonyfadíszek. Retro dróthálós szódásüvegeket is gyűjtöttem, az egész készlet megvan, habszifon, jégkocka tartó, a patronok hozzá. De rájöttem, hogy mindent nem lehet gyűjteni, már most kinőttem a garázst. Jó lenne a szomszéd garázsát megvenni, akkor tudnék nyitni egy ajtót. Ezeket a szekrényeket már oda vettem már, pontosabban kaptam ajándékba egy tálba csokoládéért, mert már útban volt. Még remélem, hogy sok-sok ideig, sok évig tudom ezeket még gyűjteni. Itt van például ez a Nicsenko mez. Ezt is csak úgy fölrakták a Facebook-ra, hogy elajándékoznák valakinek. Mindenki azt írta, hogy engem keressen. Gyorsan ráírtam az úrra, de az egyiket már elvitték. Nem fogadott el semmit érte. Sok ember van, aki gyűjtöget. A feleségem is eljön néha velem piacra, akkor szoktam venni egy-két dolgot, de tényleg fillérekért. Majd' elfelejtettem, nem beszéltem a sörnyitó gyűjteményemről sem, az is több száz darabos, tényleg órákat lehetne beszélni ezekről. Van 25 éves Dunaújváros szatyrom, ami még most is szatyor, gyufacímke gyűjtemény, szalvéta, sok minden.
- Van olyan, amit nagyon szeretne megszerezni, de nem sikerült még?
- Volt olyan, de már megvan. Az ára nem publikus, de a egy régi ovális, kádárcímeres zománctábla, amire az van ráírva: Dunaújvárosi rendőrkapitányság. Két-három évig nyomoztam, hogy kinél lehet, hol lehet. Rengeteg rendőr ismerősömet megkérdeztem, de azt mondták, nem tudják, nem találták meg. Aztán előkerült, ajánlottam is egy erős összeget érte. Nem ér annyit, de mivelhogy dunaújvárosi és nagyon egyedi, a Devecseri utcában volt, ez egy emblematikus darab. De nem adta oda annyiért, azt mondta, ezt ő szerelte le, amikor átmentek az új helyre. Aztán egy helyen vettem zománcozott "Harapós kutya" táblát, 5-6 darabot, abból is van 14 darab, mind különböző a tacskótól kezdve a német juhászig, a komondorig minden van. Ott mondták, hogy ha szeretnék bármilyen zománcozott táblát, bármit megcsinálnak. Így végül az is meglett. Sajnos nem eredeti, hanem utángyártott, de ott van, föl van rakva. Természetesen van egy Németh László utca táblám is, azt is rendeltem.
- Mi a legnagyobb büszkesége a gyűjteményben?
- Igazából nem tudok nagyon választani, de van egy dunaújvárosi Vöröscsillag MGTSZ zászlóm, viszont ami nagyon a szívem csücske, az a 20 éves Dunaújváros cigaretta, amiből több dobozzal is van.
- Mi a legrégebbi?
- A papírpénzek szerintem, az 1946-os százforintos például, amelyik még kék volt. Eleve nagyon keveset nyomtak belőle, de még annál is kevesebb maradt fenn jó állapotban, mert nem volt túl jó minőségű a papír. De van 60-as kiadású papír húszasom is, hajtatlan, hibátlan. Mióta megvettem, azóta csak egyet láttam az interneten. Ja, és gyűjtöm a garázsokat is. Ma már drága hobbi lenne, de amikor kezdtem, még nem volt az. Ez egy fajta biztosíték arra, hogy akkor is meg tudok majd élni valahogy, ha esetleg nem lesz nyugdíjam. De rengeteg szépség van a birtokomban.