Húsvét

2023.04.01. 11:00

Ünnep ez a javából, amire minden évben készülünk

Húsvétra gondolva nagyon sok minden eszünkbe jut. A tavasz, a feltámadás, a barka, a tavaszi szünet, a 40 napos böjt vége, a finom sonka és a kalács, a piros tojás, a locsolók, a finom pálinka, a bárány és a hal, a hosszú hétvége – írta társlapunk.

Mauthner Ilona

A húsvéthétfői locsolás a mai napig létező hagyomány egyes vidékeken

Fotó: MW

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, amelyen Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Számtalan zsidó, germán és katolikus hagyomány, népszokás, rituálé kapcsolódik hozzá évezredek óta. Ma egyházi és családi ünnep, amelyből nem hiányoznak a húsvéti szimbólumok. 

Szűk egy hét van még húsvétig, az üzletekben egyre nagyobb a forgalom és a kínálat is. A legtöbben a kötözött sonkából, tormából, tojásból, csokoládényulakból vásárolnak, de vélhetően sokan készítenek majd otthon tortát, kalácsot, kuglófot is, mert az ezekhez szükséges alapanyagok is kelendőek. 

Sonka, tojás és kalács. Ez a három finomság ugyanis egészen biztosan szerepel a legtöbb család húsvéti asztalán, természetesen számtalan módon elkészítve. Nagycsütörtökön friss zöldségeket, nagypénteken halat eszünk a böjt szokásának megfelelően, aztán húsvétvasárnap és -hétfőn jöhet az igazi lakoma. Hétfőn a hölgyek várják a locsolókat, és egymás köszöntéséből, vendéglátásból a jófajta pálinka sem maradhat ki. Nagy Attila, a harci székhelyű Brill Pálinkaház Kft. vezetője azt mondta, még szebbé teszi ez a kiváló ital az ünnepet. 

Nagypénteken a hal a kelendő. A forgalmazók tapasztalata az, hogy a kilencvenes években jobban betartották a böjtöt az emberek, nagypénteken több halat fogyasztottak. A kétezres évek elejétől ellaposodott ez a szokás, majd az elmúlt két évben úgy látják, ismét divatba jött a böjt betartása. Halból egyébként karácsony előtt fogy a legtöbb. 

A húsvét a legtöbb családban nem jelent akkora előkészületet, mint a karácsony, vagyis a lakást nem mindenki dekorálja. Főleg a kisgyermekesek készítenek tojásfát – jellemzően barkából –, kiteszik a nyuszis, báránykás, csibés figurákat. Sokan a tojásokat a gyerekekkel együtt festegetik, mintázzák. 

A barka fontos húsvéti jelkép, a pálmaágakat helyettesíti, amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnap. A néphagyományban a megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat. 

A népi hagyomány szerint a fiatalok „mátkatálban” küldték kedvesüknek a legszebben megfestett tojásokat. A mátkatál cifra tányér, amelynek aljára sült perecet tettek. A perec közepén egy üveg bor állt, köré pedig hímes tojásokat helyeztek. Az üveg tetejére négy sarkán visszahajtott kasmírkendőt terítettek, amelyre csokorra kötött csárdáspántlika volt tűzve. A mátkatálat húsvéthétfőn, lányok a legényeknek, legények a lányos házhoz küldték. 

A húsvét időpontja mindig a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Húsvét sosem lehet március 22. előtt, de nem lehet április 25. után sem. Erről a bolygókhoz igazított húsvétszámítási módszerről még az első niceai zsinat határozott 325-ben, és az ortodoxokon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. 

A húsvét meghatározására ma használt metódust, a Gergely-féle naptárreformot szabályozó kánonban (1582) rögzítették. 

(Forrás: teol.hu)  

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában