Megváltotta minden ember bűnét, és feltámadásával győzelmet aratott a halál felett

Nagypéntek, húsvét

A húsvét a feltámadás ünnepe, ezt ünnepeljük a keresztény világban, de a feltámadáshoz halál szükséges, így bármennyire is furcsán hangzik, a nagypéntek nagyobb ünnep, mint a húsvét. 

Jézus személye az, aki végett különvált a keresztény és a zsidó vallás, ugyanis a zsidóság a mai napig várja a szabadítót, az úgynevezett messiást, a keresztények pedig magát Jézust tartják annak. E nézet szerint Krisztus maga a megtestesült Isten, a  Szentháromság (Atya, Fiú és Szentlélek) egyik tagja. A Biblia két részből áll, Ószövetségből és Újszövetségből, ez utóbbi foglalkozik Jézus életével. Itt olvashatunk még Máriáról, Krisztus édesanyjáról, aki szűzként a Szentlélektől fogant és gyermeket szült, ez a keresztény hit másik fontos alapja. Szűz Mária élete elválaszthatatlan Jézusétól és ugyanúgy három nagy részre osztható, mint Krisztusé. A gyermek Jézus idejét bemutató evangéliumra, a már felnőtt Jézus csodáiban való részvételére és Krisztus szenvedéstörténetére. 

Jézus zsidó volt, az arámi (egymással rokon sémi nyelvek, úgynevezett kánaáni nyelvek összefoglaló neve) nyelvet beszélte, akár csak apostolok. Az arámi írásrendszer pedig döntő befolyást gyakorolt a hébertől kezdve az arabon át a közép perzsáig a térség valamennyi írására. Az első keresztény gyülekezetek pedig, a zsidóság közül kerültek ki, tehát a kereszténység zsidó gyökerekkel rendelkezik. 

Olyan messiás érkezését várták, aki majd felszabadítja őket a zsarnokság alól

Jézus Krisztus életében szülőföldje még római megszállás alatt állt, ezért az elnyomott zsidók elsősorban egy olyan messiás érkezését várták, aki majd felszabadítja őket a zsarnokság alól, majd amikor szembesültek azzal, hogy Jézus nem egy hadvezér szerepét fogja játszani, hanem más értelemben lesz szabadító, szembefordultak vele és tanításával.

Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk

A nagypénteki, majd az azt követő húsvét ünnepeken Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk, mellyel ugyan nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, a zsidó népet pedig a római elnyomás alól, de szenvedésével megváltotta minden ember bűnét, és ami még fontosabb feltámadásával győzelmet aratott a halál felett is. 

Húsvét a negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi, ezen a napon szabad először húst enni. Erre utal a magyar húsvét szó is, a hús magunkhoz vételének első napja. A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb pedig április 25-re esik, ebből is látszik, hogy egy mozgó ünnepről van szó. A pontos dátum kiszámítása egy eléggé bonyolult művelet, figyelembe veszik a Nap és Hold mozgását is, az első niceai zsinaton azt a döntést hozták, hogy húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen. Ennek meghatározására viszont nem jelöltek ki konkrét módszert, így azt eltérően értelmezték a különböző keresztény közösségek. 

A húsvét időpontjának pontos meghatározását a katolikus egyház egy 1581-ben kiadott kánonban (olyan dokumentumok, gyűjtemények, illetve szent irodalmi szövegállományok, amelyek sérthetetlennek számítanak) rögzítette. Az ortodox, keleti egyházakon kívül - akik a Julián naptár szerint határozzák meg ünnepeiket - ma minden keresztény egyház ehhez a Gergely naptárhoz köthető eljáráshoz tartja magát. A Gergely naptár a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb és XIII. Gergely pápa rendelete szerint lépett életbe 1582-ben, az időszámítás kezdete Krisztus születéséhez igazodik, egyébként a Julián naptár (ezt Julius Caesar Kr.e.45-ben vezette be) kis módosítása. Vannak olyan évek, amikor egybeesnek a keleti és nyugati húsvét napjai, legutóbb ilyen 2017-ben volt, legközelebb pedig 2025-ben lesz, Ferenc pápa néhány évvel ezelőtt kijelentette, hogy egyháza  kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját azért, hogy a húsvét ünnepe egyetemessé váljon.

Függetlenül attól, hogy az ember hívő, vagy sem, húsvét ünnepe összecseng a magyar társadalom történelmével és keresztény hagyományaival, ezért én mindenkinek, aki e sorokat olvassa, boldog húsvéti ünnepeket kívánok!