2023.02.05. 16:30
Szigorítsák a mézek jelölését!
Hazánkkal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származásának jelölésére vonatkozó előírások szigorítására. Évek óta probléma ugyanis, hogy a silány minőségű, méznek nevezett készítmények uralják a hazai boltok polcait.
Ifjabb Jenei Ferencnek négy fajta méze is érmes lett a gyulai viadalon Fotók: LI
Fotó: LI
Hiába beszélünk a beporzók védelméről, és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az unió nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit – közölte a magyar delegációt vezető Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Brüsszelben.
– Már évek óta probléma, hogy a hazai üzletekben olyan méz is van a polcokon, amelynek összetétele nem felel meg a magyar előírásoknak – mondta Koller Zoltán tolnai termelő, az OMME (Országos Magyar Méhész Egyesület) Gemenci Szervezetének vármegyei elnöke. – A vásárló azért veszi meg, mert jóval olcsóbb a kínai méz, mint a hazai, a nagyobb baj pedig az, hogy ez gyakorlatilag nem is méz – tette hozzá.
– Abban különbözik a Távol-Keletről érkező méz az uniós szabványtól, hogy Kínában például hígan pörgetik ki a mézet, majd gyantaszűrőn ezt áteresztik, kiszűrik belőle az antibiotikumokat, és laboratóriumi körülmények között összekotyvasztanak valamit, amit mézként dobnak piacra. Náluk és az uniós országokban a kaptárakban a méhek párologtatják el a vizet a friss mézről – ha ez a fázis kimaradna, a méz megpenészedne idővel –, illetve antibiotikumot vagy más gyógyszert a méhész nem is használhat. Nagyon szigorúak a hazai előírások, amit a magyar méhészek be is tartanak. Így nehéz versenyezni olyan méznek nevezett készítményekkel, amelyek Kínából érkeznek olcsón.
Nem lehetne az megoldás, ha az uniós országokon kívüli mézekre is a szigorúbb előírásokat vezetnének be, ha az uniós piacon szeretnének értékesíteni? A kérdésre Koller Zoltán azt válaszolta, úgy tűnik, a kereskedőknek ez nem érdekük. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén húsz uniós tagállam agrárminisztere kérte az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására.
Egyértelmű termelői és fogyasztói igény mutatkozik a származási ország pontos feltüntetésére, ezért Magyarország hosszú évek óta szorgalmazza a mézről szóló irányelv módosítását, amire az Európai Bizottság idén tervez javaslatot tenni.
Bíznak abban, hogy figyelembe veszik a kérésüket
Hazai tapasztalatok szerint a kétes eredetű és minőségű, főként harmadik országokból származó keverékek komoly veszélyt jelentenek az európai méhészekre, és rontják a méz iránti fogyasztói bizalmat is. Hiába beszélünk tehát Európában a beporzók védelméről, és írnak elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az unió a másik oldalon nem védi meg saját produktumait és méhészeit.
– Ha kétes eredetű és minőségű, harmadik országokból érkező, méznek nevezett termékek kiszorítják az európai mézet a piacokról, akkor azzal veszít a biodiverzitás, veszítenek a fogyasztók, és megfelelő jövedelem hiányában a méhcsaládokat fenntartó méhészek is befejezik tevékenységüket. Bízunk benne, hogy az Európai Bizottság meghallja a tagállamok többségének hangját, és a valós fogyasztói igényeket figyelembe vevő, kellően ambiciózus javaslatot tesz majd – hangsúlyozta Feldman Zsolt államtitkár.
(Forrás: teol.hu)