Miért farsang idején „keringőzik a kanál”?

A farsangi időszakhoz számtalan népszokás, hagyomány és játék kapcsolódik. Azonban ez az időszak a különböző bálok megtartásának ideje is, hiszen ahogy a népszerű mondóka is taglalja: „Itt a farsang áll a bál, keringőzik a kanál…”

Morva Dávid

A különböző összejövetelek már a századfordulón is nagy népszerűségnek örvendtek Fotó: Fortepan/Jáki László

Gyermekkoromban január közepétől egészen február közepéig-végéig szinte minden szombat estét a húgommal karöltve nagyszülőknél töltöttünk. Ennek oka igencsak egyszerű volt, faluhelyen ez az időszak volt a különböző tematikus bálok, rendezvények időszaka. Mára ez valamelyest alábbhagyott – részben ezt is a Covidnak tulajdoníthatjuk – de tény, hogy a magyar néplélekben még mindig élénken él a bálozás hagyománya.

Miért éppen most?

A farsang, illetve a farsangi ünnepkör közvetlenül a 40 napos böjtöt megelőző időszak, amely egy népszokásokban, különböző jeles napokban, bálokban, mi több korábban menyegzőkben is bővelkedő periódus volt. Ennek okait Kronászt Margit, az Intercisa Múzeum történésze fedte fel.

Ennek oka igazából egyszerű, hiszen ekkor volt rá idő. Már lezajlottak a mezőgazdasági munkák, viszont a tavasziak még nem kezdődtek el. Illetve ez egyfajta felkészülés is volt a sokkal csendesebb böjti időszakra, amely a farsang után következett. Mai szóval élve, ilyenkor kiélhették magukat az emberek.

Kronászt Margit történész
Fotós: Laczkó Izabella

A különböző foglalkozásokhoz kötött rendezvények, baráti összejövetelek eredete már jóval korábban kialakult.

Azokban a forrásokban, amiket találtam, már a századforduló idején is hivatkoznak a különböző összejövetelekre. Itt, a térségünkben, Pentele mezővárosban több báltípus is kialakult. Legjellemzőbb a batyus bál volt, ahova a résztvevők maguk vitték, amit fogyasztottak. A különböző tematikus rendezvények között létezett a nős bál, ahova csak házasemberek mehettek el. A teaestek is jellemzőek voltak, de ez inkább az iparosok és kereskedők körében. Emellett természetesen a jelmezbálok is népszerűek voltak. A korabeli feljegyzések szerint nagyon ötletes jelmezeket találtak ki a résztvevők. Természetesen volt külön felnőtt és gyermekbál is.

Fánk, fánk, fánk és más

Ez az időszak már csak azért is kedvező volt a báloknak, mert a téli disznóvágásból származó húsokat már el lehetett (sőt kellett) fogyasztani, hiszen a mélyhűtők korszaka előtt nem tudták hosszú távon tartósítani a különböző élelmiszereket.

A disznóvágásból származó húsok mellett, nagy divatja volt ekkortájt a kocsonyafőzésnek és fogyasztásnak, valamint a húslevesnek. Emellett a különböző fánkok – forgácsfánk, szalagos fánk – is nagy népszerűségnek örvendett. Továbbá a pogácsának is többféle verziója létezett, amelyek szintén a bálok elmaradhatatlan kellékeinek számítottak. Na meg persze a bor. Ez is fontos kelléke volt az ilyen közösségi programoknak.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy hol tartották meg ezeket a rendezvényeket. Nos Kronászt Margit kutatásai szerint a kultúrház(ak) fontos szerepet töltöttek be a közösségek életében, nem volt ez másként a bálokkal sem.
A gasztronómiához hozzátartozott az is, hogy a feljegyzések szerint a lányos házak vitték a különböző húsokat, illetve fánkokat. A fiúk, legények pedig a bort, ezzel kínálták körbe a választottjukat és a családot. Így kijelenthető, hogy a báli szezon és a bálok a párválasztásban és az ismerkedésben is nagy szerepet játszottak.