Eloszlatta a téveszméket

2023.01.16. 11:31

Nem élnek mérges kígyók Kisapostagon és annak térségében

Nem panaszkodhatnak a természetkedvelők Kisapostagon, hiszen az év elején két programot is szerveztek már számukra. A település lakói büszkeséggel telve tekinthették meg a január 6-i megnyitón dr. Somorácz György és Klép Sándor a Kisapostagon és határában készített természetfotóit. Egy héttel később, január 13-án e csodás fotók ölelésében tartotta meg előadását Péntek Attila László biológus Haragos- és másféle siklók Kisapostag környékén címmel.

Kállai Félix

Péntek Attila László képekkel gazdagon illusztrált előadása

Fotó: Kallai Felix

A rendezvényt Verasztó Sándor, Kisapostag alpolgármestere nyitotta meg. Bevezetőjében elmondta, hogy a település rendkívül gazdag állat- és növényvilággal és természeti kincsekkel rendelkezik, amelynek részei a kígyók is, amelyek miatt nemrég Kisapostag a bulvármédia célkeresztjébe került. A tények tisztázása érdekében és siklókkal kapcsolatos információk ismertetésére kérték fel az előadót, aki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának titkára, így a téma szakértője. 

Verasztó Sándor köszöntötte a résztvevőket
Fotós: Kallai Felix                                                   

Péntek Attila László a médiából értesült a kisapostagi „kígyótámadásról”, emiatt lépett be abba helyi Facebook csoportba, ahol az eredeti információt megosztották. 2015 óta jár erre a vidékre adatokat gyűjteni, így tisztában volt a média által felfújt szenzációhajhász esemény hátterével. A szakosztály egyik célja, hogy eloszlassák a tévhiteket a Magyarországon előforduló kétéltűekkel és hüllőkkel kapcsolatban és az általános ellenszenvet mérsékeljék azáltal, hogy a közönséggel megismertetik ezeket az állatokat. Emiatt látogatott Kisapostagra is.

Haragos sikló Fotó: Halpern Bálint

Péntek Attila László elmondta, hogy hazánkban hét kígyófaj él, öt sikló és két vipera. Kisapostag környékén viperák nem fordulnak elő, az emberre nézve ártalmatlan siklókból viszont mind az öt faj megtalálható. A leggyakoribb a vízisikló, de él itt erdei és kockás sikló, rézsikló és kaszpi haragossikló is. A haragossikló az a hazai siklófaj, amely, ha veszélyben érzi magát, akkor nagyon vehemensen védekezik. 

A haragossikló reakciója lehet agresszív is

Gyakran felágaskodva kap az őt meglepő ember felé figyelmeztetésként, ezt követően sebesen elsuhan a helyszínről. Bár rendelkezik fogakkal, ezek legfeljebb az ember bőrét tudják gyengén felsérteni. Mérge nincs, így nem kell tőle félni termetes mérete ellenére sem, hiszen akár kétméteres példányokkal is találkozhatunk. 

Élelemszerzés és párkeresés miatt alkalomadtán akár lakott területre is betévedhet. Bár például a Fekete-tenger környékén a haragossikló gyakori, Magyarországon ritkán fordul elő, szórványosan sziklagyepeken és löszös területeken találkozhatunk néhány példánnyal. 

Fokozottan védett, természetvédelmi értéke félmillió forint. Ennél nagyobb természetvédelmi értékkel hazánkban csak a rákosi vipera bír a kígyófajok közül egymillió forinttal, az állat kizárólag a Kárpát-medencében található meg.  A Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya nemzeti parkokkal és állatkertekkel együttműködve tesz erőfeszítéseket a rákosi vipera megmentésére.

Rákosi vipera

Bár az előadás a siklókkal foglalkozott, Péntek Attila László bemutatta a lábatlan gyíkokat is, amelyeket a laikusok gyakran kígyóknak néznek, és ellenszenvből megölik. Magyarországon két faj fordul elő, a közönséges- és a kékpettyes lábatlangyík. Mint minden hazai gyík, védekezésképpen ezek is ledobhatják a farkukat vészhelyzet esetén. 

A közönséges lábatlangyík
Forrás: wikipedia

Ezt követően rátért a siklókra. A közhiedelemmel ellentétben nem a vízisikló kötődik a legszorosabban a vízhez, hanem a kockás sikló. Ennek fő előfordulási helye a Balaton és nagyobb tavaink környéke, de a Dunában és egyéb folyóvizeinkben is előfordul. A vízisikló ezzel ellentétben nem kizárólag vízközelben található meg, hanem szárazabb élőhelyeken is előfordulhat. 

A legismertebb kígyófajunk a vízisikló
Fotós: Halpern Bálint / Forrás: mme.hu

Ha kezünkbe vesszük a vízisiklót vagy a kockás siklót, azok nem harapnak, hanem bűzös váladékkal kenik be a kezünket, ezzel próbálnak elriasztani maguktól. Ha ilyen előfordul, akkor a szagot szappanos vízzel is nehezen tudjuk csak eltávolítani a kezünkről. Színészi képességük is egyedülálló, ha bűzös váladékukkal nem érik el a kívánt hatást, akkor gyakran halottnak tettetik magukat, hasukat felfelé fordítják, izmaikat elernyesztik, nyitott szájukból kilógatják élettelennek tűnő nyelvüket. 

Az erdei sikló főleg a Dunántúl domb- és hegyvidékein, illetve az Északi-középhegységben található meg. Az erdei környezetet kedveli, jól mászik fára. A rézsiklót jellegzetes színe és mintázata miatt gyakran összetévesztik a viperákkal. 

A keresztes viperának a pupillája függőlegesen hasított
Fotós: Halpern Bálint / Forrás: mme.hu

A hazai siklókat és viperákat egyebek mellett a szemük alapján lehet megkülönböztetni. A viperának macskaszerű, hosszanti vágású pupillája van, míg a rézsiklónak kerek. De árulkodó a mintázata is, a vipera háta cikk-cakkos mintázatú, míg a rézsikló hátán két párhuzamos pontsor húzódik. A rézsikló és az erdei sikló alkalomadtán harapással védekezhet, de a bőrön csak jelentéktelen sérüléseket okozhatnak, emberre nézve egyáltalán nem veszélyesek. 

Az erdei sikló és fogazata
Fotós: Halpern Bálint / Forrás: mme.hu

Péntek Attila László kérte a hallgatóságot, hogy segítsék az adatgyűjtő munkáját azzal, hogy ha találnak levedlett kígyóbőrt, akkor értesítsék az [email protected] email címen, ha pedig siklóval vagy más hüllővel (és kétéltűvel) találkoznak, akkor töltsék fel észlelésüket a herpterkep.mme.hu honlapra, hogy az adatok a természetvédelem számára is hasznosuljanak. A haragossikló bőröket eljuttatja majd a Természettudományi Múzeum részére, ahol genetikai vizsgálatokkal több, értékes információt kapnak például a siklóállomány életképességéről, genetikai változatosságáról, beltenyésztettségének mértékéről. Verasztó Sándor megígérte, hogy ebben az önkormányzat is a segítségére lesz a lakosságnak és az egyesületnek is.

Az előadó szívesen válaszolt a feltett kérdésekre. Az előadó egy korábban lefotózott vízisikló azonosításában segédkezett.
Fotós: Kallai Felix                                                   

Az előadást a résztvevők nagyon hasznosnak találták, hiszen gyakorlati tanácsokat kaptak arról, mit tegyenek, ha kígyóval találkoznak. Megtudták, hogy nem kell félni tőlük, a környéken csak ártalmatlan fajok élnek. Az előadáson részt vett Klép Sándor is, aki felajánlotta segítségét az előadónak. A résztvevők az előadás után megtekintették a kiállítás képeit is. 

Klép Sándor a kiváló természetfotós is érdeklődött az előadás iránt
Fotós: Kallai Felix                                                   

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában