A TU–134 egy pártfőtitkárnak köszönheti a megszületését

Az egy-, majd a kétáramú gázturbinás hajtóművekkel felszerelt gépek kényelmes utasterükkel és nagyobb sebességükkel új távlatokat nyitottak az iparág számára. Sok egyéb mellett ezen a területen is versenybe szállt egymással a két világrendszer. 

Az első sugárhajtású utas­szállító gép az angol De Havilland Comet típusú madara volt, amelyik 1949-ben szállt fel először. Az első, szovjet tervezésű sugárhajtóművel rendelkező utasszállító, a Tu–16-os bombázó alapjain kifejlesztett Tu–104-es volt, amely 1955-ben szállt fel először, és 1956-ban állt forgalomba az Aeroflot színeiben. A Tu–104-es arányosan kicsinyített, továbbfejlesztett változata a Tu–124-es 1960-ban emelkedett először a levegőbe és két évvel később állt forgalomba. Az ötvenes években Franciaországban született meg a kor egyik legszebb utasszállító gépe, a Sud Aviation által gyártott Caravelle. 

A francia gyár gépe volt az első, amelyen a hajtóművek a szárnytő helyett a törzs végére, a vízszintes vezérsíkok pedig a függőleges vezérsík közepére kerültek. Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár 1960-ban Párizsban járt hivatalos látogatáson, amelynek során a franciák bemutatták neki a kecses kivitelű Caravelle-t. A gép annyira megtetszett neki, hogy a Tupoljev-tervezőirodának utasításba adta egy hasonló felépítésű gép megalkotását. A szovjet mérnökök a Tu–124-es gépet alakították át a kívánalmak szerint: a törzs hosszabb lett, a szárnytőben lévő hajtóművek a törzs hátsó részére kerültek, a vezérsíkok pedig T-kialakításúak lettek. A kezdetben Tu–124A típusjelű utasszállítót 1965-től hívják Tu–134-nek. A szép vonalú, keskeny törzsű Tu–134-es gép 1967-ben állt forgalomba az Aeroflot belföldi járatain. Ez a típus lett a magyar közforgalmú repülés első sugárhajtású gépe, amelyet a Malév a negyedik külföldi légitársaságként állított forgalomba. A Malév első Tu–134-ese a HA-LBA lajstromjelet kapta és 1968. december 22-én érkezett Ferihegyre, majd néhány hónappal később, 1969. április elsején állt forgalomba. A Tu–134 továbbfejlesztett változata a Tu–134A 1969-ben repült először, majd 1970-ben állt forgalomba. 

A Malév flottájában összesen tizennégy darab repült a „Kisvas”-ként nevezett Tu–134-esek változataiból 1969 és 1997 között. A Kisvasról gyerekként apukámtól hallottam először, amikor 1974-ben a Malév egyik gépével Budapestről Zürichbe repült. Életem első színes fényképe is e típushoz kötődik. Kis Szmena 8M gépemmel 1981 novemberében Ferihegyen fényképeztem le a Malév HA-LBE jelű Tu–134-esét. A HA-LBE érdekessége, hogy ez a gép volt a Malév elsőként nyugdíjazott Tu–134-ese, amely 1969–1987 között több mint 24 ezer órát töltött a levegőben. A gép napjainkban a ferihegyi Aeropark megbecsült történelmi darabja a látogatók legnagyobb örömére. Utasként kétszer volt alkalmam repülni Kisvassal. Először ´89-ben volt egy Prága–Berlin utam, amelyet a csehszlovák CSA OK-EFK jelű Tu–134A gépével tettem meg. 

Családias hangulat a gépen, egy pohár cseh sör és harminchét perc repülési idő, amire ma is szívesen emlékszem. Második, és egyben utolsó utam a típussal 1990 márciusában volt. Harmad­éves főiskolásként néhány barátommal a lengyelországi Wroclawba utaztunk az évenként ott megrendezett dzsesszfesztiválra, amiről a helyszínen tudtuk meg, hogy abban az évben nem rendezik meg. A társaság egy része vonattal jött vissza Magyarországra, másodmagammal viszont úgy döntöttünk, hogy elrepülünk Varsóba, és onnan szintén repülőgéppel jövünk vissza Budapestre. Nagy élmény volt a LOT Krakkó–Varsó járatán egy légcsavaros An–24-essel repülni. A rövid varsói vizit után a Malév HA-LBN jelű Tu–134A gépével jöttünk Ferihegyre. A gép története is megér néhány szót. Eredetileg a BM Kormányőrség megbízásából a Nikex Külkereskedelmi Vállalat vásárolta a Szovjetunióból a gépet, amely 1974. augusztus 28-án érkezett Ferihegyre HA-926 lajstromjellel. A kormányzati repüléseket bonyolító gép vegyes polgári-katonai lajstroma nem felelt meg a nemzetközi szabványoknak, ezért újat kellett adni, ami a HA-YSA lett. Az új lajstrommal 1985-ig repült a gép, majd HA-LBN jellel a Malév flottájában szolgált 1998-ig, amikor a gépet eladták Fehéroroszországba, ahol az EW-65944 jelet kapta. A gép később Oroszországban repült még RA65944 lajstrommal legalább 2012-ig. Harminckét esztendővel az utolsó szovjet gyártású géppel való utazásom után megépítettem a HA-LBN jelű gép 1:144-es makettjét. A makett orosz gyártmányú, a rajta látható Malév-matrica pedig ukrán. Nálam jól megférnek egymással.