Gatling feltalálta a géppuskát, forradalmasítva a harcászatot

Dr. Richard Jordan Gatling 

TÖRTÉNELEM - A géppuska megalkotása során Gatling hat, külön zárral és elsütő szerkezettel ellátott fegyvercsövet szerelt egy kézzel meghajtott tengelyre. A forgás során a lőszer a fegyver tetején elhelyezett tárból, felülről esett a csőbe, a kellő helyzetbe érve a cső elsült, majd tovább forogva kivetette a hüvelyt, és a folyamat újrakezdődött. Az újszerűsége nem a forgómechanizmusban rejlett, sem a tűzgyorsaságot növelő és a túlhevülést megelőző több fegyvercsőben, hanem a gravitációt kitűnően kihasználó lőszer­adagolásban. A biztonságos fegyver az el nem sült töltényt is kivetette, így azt a teljesen gyakorlatlan személyzet is megfelelően kezelhette. A faállványra felszerelt, ló vontatta Gatling-géppuska 200 lövés/perc tűzerővel rendelkezett, ezt később 1200 lövés/percre is növelték. Az amerikai polgárháború kitörésekor Gatling Indianapolisban lakott, ahol a fegyverek fejlesztésének szentelte magát. 1862-ben, a háború elején mutatta be a Gatling-géppuskát, amelyet a polgárháború alatt is fejlesztett, de géppuskája ennek ellenére nem sok bevetésben vett részt, kezdetben elsősorban csak az unió erői alkalmazták. 

Az amerikai polgárháború 

1861. április 12-én, Fort Sumter erődjének ostromával vette kezdetét az amerikai véres polgárháború. Az egyik oldalon 24 északi szövetségi állam (unionisták) katonái álltak, szemben az úgynevezett Konföderációba tömörülő 11 déli állammal (szecesszionisták). A déli államok 1860 és 1861 között kikiáltották függetlenségüket, és kinyilvánították jogukat az Uniótól való elszakadáshoz. A polgárháború több mint 620 ezer ember halálát követelte (a lakosság 1,78 százalékát). Ez nagyobb veszteség, mint amit az Egyesült Államok bármely más háborújában elszenvedett. A polgárháború kitörésében a rabszolgaság eltörlése csak másodlagos szempont volt, inkább gazdasági és politikai háttere volt. Északon ugyanis a farmerek kis parcellákon tevékenykedtek, amíg a déliek ültetvényeken, ahol zömében Afrikából behurcolt rabszolgákkal dolgoztattak, sokszor embertelen körülmények között. Az északiak féltek attól, hogy idővel a tőkeerősebb déliek felvásárolják földjeiket, és ültetvényeket létesítenek a rabszolgák jelentette olcsó munkaerővel.

Északon megjelent a feketék teljes felszabadítását szorgalmazó abolicionista mozgalom, e szerint helytelen a rabszolgatartás módszere egy civilizált államban, de megoldást nem kínált e társadalmi problémára. A legfontosabb gazdasági ok viszont az volt, hogy amíg az északiak az ipari termelésben voltak érdekeltek, addig a déli államok földműves társadalmat alakítottak ki. Mivel abban az időben az Amerikai Egyesült Államokban a szövetségi kormányzat fő bevétele a különböző vámokból és illetékekből állt, ami évtizedek alatt nehéz helyzetbe hozta a déli államokat az északiakkal szemben. A déli területek nyersanyagforrásként kapcsolódtak be a gazdaságba, az ottani nagybirtokok biztosították a dohányt és a gyapotot, ám a gyorsan iparosodó Északkal szemben ez már hátrányt jelentett. Miután Abraham Lincoln lett az elnök, a déli államok kiléptek az unióból, és új államszövetséget hoztak létre Amerikai Konföderációs Államok néven, ezzel kezdetét vette a négyéves polgárháború, amely végül az északiak győzelmével zárult. 

Növelni a fegyverek tűzgyorsaságát 

Az első Gatling-géppuska képes volt a folyamatos tüzelésre, de szükség volt hozzá egy személyre, aki egy kurbli segítségével forgatta a csöveket, ezért nem nevezhető igazi automata fegyvernek. Olyan fegyvertípuson gondolkodtak a szakértők, amely képes lenne a folyamatos tüzelésre, úgy, hogy a csövek ne forrósodjanak át. A Gatling-géppuska nagy tűzgyorsaságot és folyamatos tüzelést tett lehetővé anélkül, hogy a závárzat kinyitásával, kézzel újra kellene azt tölteni. A Gatling-géppuska valójában egy tábori fegyver volt, amely több forgó fegyvercsövet használt, amiket kézi erővel forgattak, így a lövedékek a tárban szabadon helyezkedtek el, a töltények a gravitáció révén töltődtek be a fegyverbe. Az új géppuskának 6 csöve volt és egy középen elhelyezett tengelyen forgatták, később egyes típusoknál már használtak 10 csövet is, a korai modelleknél rostos nádszövetet dugtak a fegyvercsövek közé, amit vízzel itattak át, hogy lehűtsék a csöveket. Ezt a hűtési technikát a későbbi modelleknél már elhagyták. A lőszer eredetileg acélköpenyes, feketelőporral töltött, gyújtós típusú volt, s mindegyik fegyvercsőnek saját tüzelőmechanizmusa volt. Működési elve a több csövön át forgatható rendszeren alapszik, ami megkönnyíti a fegyver hűtését, és a tüzelési, majd az újratöltési folyamat szinkronizálását. Ez úgy működik, hogy mindegyik fegyvercső egy lövedéket lő ki. Elsütés után kiveti az elhasznált töltényhüvelyt és ezután új töltény tölt be, a következő lövésig pedig a cső lehűl. Ennek az elvnek köszönhetően nagy tűzgyorsaság érhető el a fegyvercsövek túlmelegedése nélkül. Mindegyik puskacső a tüzelési folyamat egy bizonyos pontján tüzel. A puskacsövek és a zárhenger különálló alkatrészek voltak, amiket egy kemény lemezre rögzítettek egy központi tengely körül, ezt pedig egy téglatest alakú keretbe helyezték. Minden csőnek volt egy egyszerű zárja, ami a zárhengerben működött, egy vonalban a csővel. Korának egyik legismertebb és legsikeresebb gyorstüzelő fegyvere lett, nem csoda, ha sokan a mai modern géppuska előfutárának tartják. 

Egyre népszerűbb lett 

Az amerikai polgárháború után Kanadában használták az új géppuskát, de leghatékonyabban az európai birodalmak gyarmatain vetették be, ahol a nem iparosodott közösségek harcosait szó szerint lekaszabolták az új fegyverrel. Az orosz cári hadsereg 400 darab Gatling-géppuskát vásárolt, amelyeket a türk lovasok és más közép-ázsiai nomád népek ellen használtak. A brit királyi haditengerészet szintén alkalmazta a géppuskát, Alexandriánál, az egyiptomiak ellen vívott 1882-es ütközetben a Gatling-géppuska nagyon hatásosnak bizonyult. Az új fegyvert az amerikai hadsereg is bevetette a spanyol–amerikai háborúban. 1898. augusztus 12-én ért véget ez a háború, miután a legyőzött spanyol gyarmati hadsereg fegyverszünetet kötött az Egyesült Államokkal Puerto Rico szigetén. A három hónapig tartó háború során az amerikaiak megalázó vereséget mértek a világ akkori egyik legnagyobb gyarmattartó hatalmára. 1898. december 10-én Párizsban megkötötték a békét, amelynek értelmében Spanyolország átengedte az Amerikai Egyesült Államoknak a Fülöp-szigeteket, Guamot és Puerto Ricót. Kuba ugyan független állam lett, de az USA katonai és politikai ellenőrzése mellett. Washington ezután szakított a bezárkózás politikájával, és mint nagyhatalom megjelent a nemzetközi politikai színtéren. 

Az említett géppuskát viszont folyamatosan fejlesztették, így 1911-ben, 45 évnyi szolgálat után az összes Gatling-géppuska típust elavultnak nyilvánították. Az amerikai hadseregben a második világháború után a Gatling-féle mechanikus rendszernek elektromos meghajtást fejlesztettek ki, így a Gatling-koncepció alapján működik például az M61 Vulcan gépágyú, amelyet 1959-ben állítottak rendszerbe. Ez az alapvető fedélzeti fegyvere az amerikai katonai repülőgépeknek már 50 éve. Érdekes adat, hogy az amerikai polgárháború ideje alatt egy új Gatling-géppuska 1000 amerikai dollárba került, addig napjainkban viszont már egy tökéletesített géppuska futóművel és 105 darab lőszerrel több, mint 300 000 dollárba kerül. Élete későbbi szakaszában dr. Richard Jordan Gatling több találmányt is szabadalmaztatott, például kerékpárt, gőz- és motoros ekét is, de jobb feltaláló volt, mint üzletember, így nem lett belőle milliárdos. Legismertebb találmánya mindenképpen a róla elnevezett géppuska, amelynek korszerű változatát napjaink fegyveres konfliktusaiban is rendszeresen felhasználják, elrettentő hatása talán a feltalálót igazolja, hogy így mégis csak kevesebb ember hal meg a találmánya miatt.