A macskákról - halottak napján

Mivel a kutyák és a macskák az embernél sokkal rövidebb életűek, gyakran élhetjük meg az elvesztésükkel járó szomorúságot – mondta megkeresésünkre Dr. Jakab Ferenc, a szekszárdi Fehér Agyar Állatorvosi Rendelő tulajdonosa. Nem tudjuk, hova távoznak az állatok „lelkei”, azok az anyagon túli struktúrák, amelyek az élőlényeket életerővel látják el.

Eszembe jut, hogy volt egy nagyon szeretett kismacskánk, amelyiknek a bal szeme gyógyíthatatlan sérülést szenvedett (egy undok természetű felnőtt macskánk karmolásának következtében). Bár sikerült megmenteni a kiscica szemét, de a sérülés látható nyomot hagyott a belső szerkezetben és meg is vakult erre a szemére. Aztán egyszer – talán mivel későn vette észre – a területünkön kívül egy kutyának sikerült őt elkapnia és végzett vele. Nagyon megviselt ez a veszteség, mert rendkívül kedves cica volt, és sokat is tettem a gyógyulásáért.

Ám az élet megy tovább, a következő évben az anyja újabb almot ellett, ezek között pedig volt egy kiscica, amelyikről mindjárt a szemek kinyílása után kiderült, hogy a bal szeme születési hibás! A szaruhártya és a szemgolyó ép volt, de a pupilla nem működött és nem a macska nem is látott azzal a szemével. Ő is hasonlóan kedves állat volt… Érdekes „véletlen”– mondhatnánk. Mivel a természet szelektálja a hibát, sajnos még serdülő korában ő is eltűnt.