Veszély az utakon: tart az őznász

Körkép - Bár a gázolások többségében a vadállat sérül meg, sajnos előfordult már olyan baleset is, ami tragédiával végződött. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy az elütött vad a szélvédőt bezúzva a gépjárműben landolhat, vagy a balesetet elkerülni szándékozó autós félrerántja a kormányt, amiből végzetes manőver lesz. 
Mit lehet tenni a vadbalesetek megelőzése érdekében? 
Nos, a fokozott figyelem segíthet, ezért a balesetek elkerüléséhez komolyan kell venni vadveszélyt jelző út menti táblákat! Fontos, hogy vezetés közben ne csak előre figyeljünk, hanem folyamatosan az út környezetét is pásztázzuk tekintetünkkel. A lassabb tempó is esélyt ad a baleset elkerülésére, különösen akkor, ha az út mentén, néhány száz méteren belül őzek láthatók. A motorkerékpárosoknak még inkább indokolt az óvatosság, hiszen védtelenebbek az autósoknál. 

Előfordulhat, hogy az autópályákon vagy azok közvetlen közelében vadállatok bukkannak fel. Bár ezeket az utakat vadkerítés védi, mégis ilyenkor célszerű lassítani, még akkor is, ha nem érezzük magunkat közvetlen veszélyben. Aki pedig nem szeret „cammogni”, gondoljon rá, mennyi időbe kerül vadgázolás esetén a helyszínelés, a megrongálódott autó javíttatása, az anyagiakról nem is szólva. 

Ha őzet látunk átszaladni az úton, számíthatunk rá, hogy másik is követi, mondják a vadászok. Ők azt tanácsolják, hogy ilyenkor is lassítsunk és nyomjuk a dudát az elijesztésre. Ha őz ugrik az autó elé, az egyetlen megoldás a vészfékezés, tehát a satufék. Ilyen helyzetben csak fékezni szabad és kell, mégpedig teljes erőből, semmiképp se próbáljunk kerülni, ne rántsuk félre a kormányt, mert a kisebbik baj, ha elütjük a vadat, mint ha frontálisan ütközünk a szemből érkezővel vagy fának csapódunk. 

Ha bekövetkezik a vadgázolás, akkor bírósági eljárásban lehet megpróbálni a kár­igényt érvényesíteni azzal a vadgazdálkodóval szemben, akinek a területéről a vad kiváltott, az útra érkezett. Ehhez azonban pontosan dokumentálni kell a történteket, ezért minden, vaddal kapcsolatos balesetnél ki kell hívni a rend­őröket, hogy helyszíneljenek. Azért is, mert ők értesítik az illetékes vadásztársaságot, és a gázolás minden körülményét jegyzőkönyvezik, fotókkal dokumentálják. Biztosítási szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy minden részlet számít, az is, hogy a vad melyik oldalról ugrott az autó elé, mert nem mindegy, melyik vadásztársasághoz kerül az ügy. Fontos: az elgázolt állatot csak a vadásztársaság viheti el! Az elpusztult vad átvételéről bizonylatot kell kérni a vadásztársaság képviselőjétől. Ha valakinek esetleg eszébe jutna, hogy az elgázolt állatból pörkölt lehet estére, jobb, ha tudja, ez lopásnak számít, az állat ugyanis a vadásztársaság tulajdona akkor is, ha elpusztult. Előfordul, hogy a sérült állat elmegy, ilyenkor meg kell próbálni felkutatni, mert maga az állat is fontos bizonyítéka a balesetnek. A kárt pedig 30 napon belül kell bejelenteni a vadásztársaságnak, és igazolni kell a nagyságát is. Ezért is fontos a helyszínen felvett rend­őri jegyzőkönyv, ami pontosan rögzíti a körülményeket, az autón esett sérüléseket, a gázolás pontos helyét, s azt is, hogy a sofőr nem volt-e ittas és a szabályoknak megfele­lően vezetett. Ha a balesetnek van szemtanúja, fontos az általa elmondottakat is jegyzőkönyvezni, amihez a helyszíni fotókat is kell készíttetni. 
A gépjármű és a vad ütközésére továbbra is a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályt alkalmazzák. Az ilyen kártérítési ügyekben kialakult bírói gyakorlat szerint csak akkor lehet némi esélye a gépjárművezetőnek a kártérítésre, ha a vadbaleset autópályán, autóúton, illetve vadveszélyt jelző tábla hatályán kívül, esetleg lakott területen történt. 
 

Az őz egyébként a legelterjedtebb nagyvadfaj hazánkban. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet legutóbbi becslése szerint legalább 374 ezer egyed él belőle Magyarországon. Nem véletlen, hogy a közútjainkon évente bekövetkező csaknem 6500 nagyvadelütésben 5000-nél több esetben őzet gázolnak el, többségét éppen a párzás időszakában. 
Végezetül: az őzbak vadászatának szezonja szeptember végéig tart, a gímszarvasé pedig szeptember 1-jén kezdődik, azaz, nem lankadhat a figyelem az utakon – írta meg társlapunk, a Zala Megyei Hírlap. 
Nemrégiben munkatársunk, Szentes Kitti írta meg hasábjainkon, hogy ő is „találkozott” egy őzzel haladása során. Az anyagi káron túl szerencsére személyi sérülés nem történt, leszámítva a nagy ijedtséget, amit az autó elé ugró állat okozott.