Jó élettani hatásokkal bír, akár egész kicsi kertbe is ajánlható

Berkenyéink persze nekünk is vannak, például a 2001-ben védett fajok közé sorolt gyümölcsfánk, a házi berkenye (Sorbus domestica) vagy a világszerte népszerű madárber­kenye (Sorbus aucuparia L.). Valószínűleg a termésük hasonló kinézete miatt neveztük el a tengerentúli jövevényt is berkenyének, pedig két különböző növénynemzetséghez tartoznak. Az arónia kicsi kertekbe is ajánlott, hiszen öntermékeny, így egyetlen bokor is onthatja a termést, a betegségeknek ellenáll, kártevője szinte nincs, a téli és a tavaszi fagyok nem károsítják, egyszerű a gondozása. Alkalmazkodó és szívós cserje, nedves és száraz helyen is jól fejlődhet, bár az enyhén savas pH-értékű földet kedveli, a lúgos talajban sem tengődik. A legjobb termést napsütötte helyen produkálja, ideális, ha legalább hatórányi közvetlen napfény éri. Mérsékelt vízigényű, nálunk az aszályos nyárban hetente kap egy-egy vödör vizet. Ősszel és tavasszal is ültethető – konténeresen bármikor –, kiegészítő műtrágyázást nem igényel, elegendő, ha komposzttal dúsítjuk a földjét. A metszése sem jelent nagy feladatot, tavasszal a tövéből távolítsuk el a felesleges hajtásokat, valamint az elhalt, sérült vagy beteg részeket, emellett kedvünk szerint formálhatjuk. 

Szépsége miatt akár a dísznövények közé is kerülhet, fényes, sötétzöld levelei kitűnnek a többi cserje közül, a lombozat őszre vörösre, vöröses­ lilára változik, s mielőtt télre ledobná magáról köntösét, színes csokrétaként dekorálja a kertet. Tavasszal az apró, ötszirmú virágok tenyérnyi fürtjei, nyár végén, ősszel pedig áfonyanagyságú fekete vagy lilás fekete gyümölcscsokrai igazi ékük a környezetnek. 
A fekete aró­nia termesztése igazából a második világháború után terjedt el Európában, s csak 1980-tól kezdték termeszteni Cseh­szlovákiában, Bulgáriában, Szlové­niá­ban, Lengyel­országban, valamint a skandináv országokban. Hazánkban egy­előre kevesen barátkoztak meg a könnyen termeszthető, értékes termésű gyümölccsel. Pedig az arónia­bogyók tápanyagban gazdagok, kiváló rostforrások. Negyed csésze szárított arónia körülbelül 45 kalóriát, 10 gramm szénhidrátot, kevesebb mint 1 gramm zsírt és 3 gramm cukrot tartalmaz. A C-vitaminon kívül dúskál szinte az összes B-vitamin-változatban, az E- és a K-vitaminban, az ásványi anyagok közül bőséggel található benne kalcium, kálium, nátrium, magnézium, mangán, vas és cink. A szakemberek azt mondják, minél sötétebb színű egy gyümölcs, annál jobb hatással van az egészségünkre. 
Nos, aróniánk – angol neve: Black Chokeberry – kiváló antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. Alkalmas a vérnyomás és a koleszterin csökkentésére, segít a baktériumok és vírusok elleni küzdelemben, je­leskedik a memória erősítésében, az emésztés elősegítésében, a cukorbetegség és az ízületi gyulladások kezelésében, a húgyutak egészségének megőrzésében. Csökkenti a rákos sejtek növekedését, a kutatások eredményei ezt leginkább a vastagbélrák esetében támasztották alá. 
Bár az aróniabogyó nyersen is fogyasztható, fanyar íze miatt sokan idegenkednek tőle. Családunkban kedvelt szörp- és dzsemalapanyag, íze hasonlít a fekete ribizliéhez. A bogyókat áztathatjuk forró vízben, kevés mézzel édesítve nyugtató teát kapunk.