Hogyan őrizzük meg a talaj nedvességét?

Miután az erős napsütés legtöbbször együtt jár az erős UVA- és UVB-sugárzással is, így az öntözéseket mindenképp este vagy kora reggel kell elvégezni. Azok, akik kútból nyerik a vizet, ilyenkor jobban járnak, miután az aszály elleni védekező öntözés lényege, hogy nemcsak felületesen locsolunk, hanem alapos, mélyebb talajrétegekig lehatoló áztató öntözésre lehet szükség. Ilyenkor éppen ezért a vezetékes hálózatról nyert öntözővíz nagyon sokba kerül. Érdemes elgondolkodni egy saját kút fúratásán, és adott esetben egy korszerű csepegtető öntözőrendszer kiépítésén, bármekkora is legyen a beruházás (a szomszédunkban nemrég fúrattak kutat, és baráti alapon is közel hétszázezer forintba került), de a szakemberek szerint hosszabb távon megtérül a vízdíj megtakarításával. 
A szárazság ellen hasznos lehet, ha eső után sekélyen átkapáljuk a kertet, hogy a korábban keletkezett mély repedéseken keresztül el ne párologjon a víz. 
Érdemes emellett a háztetők ereszein keresztül minél több esővizet összegyűjteni, és a talajt szerves anyaggal, szalmával, szénával, mulccsal takarni, hogy lassabban párologjon el a víz. Ezek mellett jó megoldás lehet a gyom kiirtása, kikapálása, egyrészt ezzel is lazítjuk a talaj felső rétegét, és eltávolítjuk azokat a gyomnövényeket, amelyek elszívnák a nedvességet a haszonnövényektől. Arra is érdemes odafigyeli, hogy a kerti csapjaink jó minőségűek legyenek, ne csöpögjenek, mert a pár csepp vizekből hamar összejön akár egy köbméternyi is. 
Remek megoldás – a dunaújvárosi piacon hosszú ideje áruló őstermelőtől hallottam – a kiskertben a palánták mellé PET-palackot elhelyezni. A palackot megtöltjük vízzel, majd körülbelül tíz centi mélyen fejjel lefelé beássuk a palánta mellé. A föld eldugaszolja a palack nyílását, ezért csöpögtetve adagolja a vizet a növény gyökerére. A legfontosabb, hogy a gyökér nem föntről kapja a nedvességet – ebben az esetben nagyon hamar kiszárad a föld –, hanem lentről, aminek az is előnye, hogy a gyökér nem oldalra terjeszkedik, hanem lefelé. Ezzel a módszerrel akár három napig is folyamatosan tudjuk biztosítani a növényünk vízellátását, a föld nedvesen tartását. 
(Forrás: kert.tv.) 
Inkább ritkábban, de nagyobb adaggalA növényekben „átáramló” vízmennyiség nagy, pl. egy napraforgó vagy kukoricanövény az egész tenyészidő alatt 200 liter vizet párologtat el. Száz kilogramm szőlő terméséhez 5–35 köbméter vizet használ fel a növény. A legtöbb vizet a virágzás után, a hajtás és a zöld bogyók egyidejű növekedésének időszakában igényli. A paprika erősen vízigényes növény. Nyári meleg napokon három liter vizet is igényel az optimális fejlődéséhez. Aszály estén a talajnedvesség-tartalom olyan alacsony szintre süllyed, hogy a növény gyökérzete már nem képes a megkötött víz felvételére. Öntözéssel védekezhetünk ellene, ám inkább ritkább, de nagyobb adagú vízkijuttatással, hiszen ha csak kis mennyiséggel öntözünk, az a magas hőmérséklet miatt hamar elpárolog. (ezermester.hu)