Kastélyba illő, szép szobákat láthatunk a zirci apátságban

– A királyterem felújítása 2021-ben készült el. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak magunknak nyissuk meg ezeket a tereket, mert szeretnénk megmutatni a történelemnek ezt a szeletét a látogatóknak is – mondta az apát. – Az apátság ezekben a termekben fogadta a magas rangú vendégeket. Villax Ferdinánd (1826 és 57 között zirci apát) működése alatt, 1844 és 1846 között épült fel ez az épületszárny, benne a királyi lakosztály. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején és területén több apátságban találunk ilyen reprezentatív fogadóteret. Ugyanakkor Magyarországon tudtommal egyedül­álló, más hazai apátságban nem építettek úgynevezett kaiser-trachtot, császári szárnyat. Kulturális örökséget képvisel. A központi díszteremhez kapcsolódik két társalkodószoba: a kor szokásai szerint külön a nőknek és a férfiaknak. Azokon túl voltak a vendégszobák, ahol az uralkodó és kísérete megszállt. Ferenc József császár kétszer is járt itt, 1852-ben és 1901-ben, fontosnak tartotta, hogy Zircen megálljon, s ez a mai napig hatással van a település öntudatára. Az első látogatás után a császárt annyira lenyűgözte a látvány, hogy kitüntette az akkori apá­tot. Háromszor jött volna, de a második alkalmat 1857-ben elhalasztották, mert akkor halt meg az uralkodópár egyik lánya – mesélte el Bérczi L. Bernát. 

A zirci apát felhívta a figyelmet a kastélyokra jellemző lakosztály és a többi folyosó, az egyszerű, asztallal, ima­zsámollyal ellátott szerzetesi szobák közötti kontrasztra. Megmutatta a császárt és feleségét, Sisit ábrázoló óriási festményeket. Az Erzsébet királynét nem szokásos módon ábrázoló képen azt a részletet is felfedezhetjük, amely szerint karkötőjén férje kicsinyített arcképét viselte. 
A falakon restaurálták az eredeti, bordó festést, amely a tapéták alól került elő. Az intarziás faparketta ugyancsak figyelemre érdemes, inverze, azaz fordítottja a második emeleti műemlék könyvtárban található. Az eredeti bútorok többsége nincs meg, ám a mostani berendezés is szép és különleges, például a konzolasztal vagy a szekreter. A királynői szobában hatalmas, díszes paraván található, egy emlékszelencét pedig úgy állítottak a tárlóba, hogy tükrök révén látható a mintázata, ami az apátság bővítés előtti, ­XVIII. századi állapotát mutatja. Meg lehet nézni még a császári fogadáskor használt étkészletet, annak különlegessége, hogy az evőeszközökre a ciszterciek címerét vésték egy angol manufaktúrában. 

Az apátsági főbejárat kőoszlopai, a díszlépcsőház is csodálatra méltó, érdemes időt szánni megtekintésére és Zirc megismerésére, a látottak feldolgozása nem egynapos program. 
A ciszterciek rendtörténeti múzeuma szintén várja a látogatókat, és a tudományos kutatásokat szolgáló, szép formákban gazdag történeti könyvtár, amely emlékeztet arra, hogy a szerzetesek az 1800-as évek elején kezdtek tanítani – láthatóan már akkor is európai színvonalon. A Vörös toronynak eredetileg a teteje is vörös volt, most márványlépcsője ilyen színű. Kilátóterasza hajdan csillagászati megfigyeléseket szolgálhatott, manapság a Bakony tájaira nyílik innen szép kilátás. Tavaly felújították, a kíváncsiság vezetheti ide a turistákat.