Az ütközetben a törökök győzelmet arattak

2022.07.03. 10:00

Az első rigómezei csata hatása

1389. június 15-én került sor a mai Koszovó területén az első rigómezei csatára, amely a Balkán történelmének sorsdöntő eseménye volt. Ebben az ütközetben a törökök döntő győzelmet arattak a Lázár szerb fejedelem által vezetett keresztény sereg felett, a csatában Murád szultán és Lázár fejedelem is elesett, a középkori Szerbia pedig a következő ötszáz évre elveszítette függetlenségét.

Farkas Lajos

Adam Stefanovic: Az 1389-es rigómezei csata. Készült 1870-ben

Történelem - Maga a harc kimenetele, eredménye, és ehhez a csatához kapcsolódó mondakör alapvető jelentőségű a szerb nemzeti öntudat megértéséhez. Dátuma –június 15., Szent Vitus napja – a szerbek számára igencsak szimbolikus, egyszerre jelképezi a bukást, az újjászületést és a reményt. A Gergely-naptár szerint viszont június 28-án van az évfordulója, és mindez azért fontos a szerbek számára, mert a csata a jelenleg az albán többségű egykori szerb tartomány, Koszovó területén zajlott, és azt a területet a szerbek nemzetük bölcsőjének tartják. A győztes ütközet viszont jelentős állomása volt az Oszmán Birodalom balkáni térhódításának, és megalapozta a délszláv fejedelemségek hűbéri alávetését. 

A törökök megvetik a lábukat Európában 

A Közép-Ázsia területéről érkező törökök 1351-ben léptek először hadaikkal Európa területére. A nagy ellenségben, a Bizánci Birodalomban erős belviszály dúlt, amit kihasznált a dinasztiaalapító I. Oszmán, és jelentős területeket szerzett meg a keresztényektől. Ő volt az Oszmán Birodalom alapítója és első uralkodója, Oszmán 1299-ben felvette a szultán címet, a nomád törzse pedig tőle nyerte el az „oszmánok” nevet. A bizánci trónviszályt kihasználva a törökök később behatoltak Bulgária területére is, majd a Marica folyó melletti csatában nagy vereséget mértek a szerb és bolgár seregre, jelezve ezzel, hogy személyükkel a következő évszázadokban igencsak számolni kell. I Murád, az Oszmán Birodalom harmadik szultánja és egyik legnagyobb hódítója ezután nemsokára elfoglalta Drinápolyt (Edirne, város a mai Törökország legnyugatibb részén). Ezt követően a török csapat elérte Havasalföldet, ahol összecsaptak Nagy Lajos magyar király seregével, aki jelentős győzelmet aratott a török betolakodók felett, amelynek folytán a törökök egy évtizedre felhagytak a további hódításokkal, így a szerbeket és a bolgárokat sem veszélyeztették. Az viszont a törökök malmára hajtotta a vizet, hogy a balkáni népek között már régóta feszülő ellentétek voltak, és ezek nem csitultak el, sőt felerősödtek. Szerbiában Lázár fejedelem került hatalomra, 1386-ban jelentős győzelmet is aratott a szultáni hadak felett, de a következő évben Murád szultánnak mégis sikerült elfoglalnia Niš városát. A stratégiai fontosságú város eleste után Lázár nem számított újabb török támadásra, ezért I. Tvrtko bosnyák király seregével együtt betört az akkor Magyarországhoz tartozó Szerémségbe, de miután értesült egy újabb oszmán támadásról, gyorsan békét ajánlott fel a magyar uralkodónak (Luxemburgi Zsigmond), és visszatért Szerbiába. A szerb fejedelem több európai uralkodótól is kért segítséget, de végül is nem kapta meg, ezért egy relatív gyenge sereggel volt kénytelen szembenézni a szultán hadával. 

Murád szultán támadásba lendült 

Drinápoly környékén Murád szultán és két fia, Bajazid (a későbbi szultán) és Yakub több tízezres oszmán sereget szervezett, amely nagyrészt könnyűlovasokból, valamint néhány ezer fős szpáhi nehézlovasságból és a janicsár gyalogságból állt. Az oszmán sereg északnyugati irányban vonult a Balkán-félszigeten, egyes történetírók szerint létszámuk meghaladta a 60 ezer főt, még a szerb és velük szövetséges csapatok 40 ezer főt számláltak. A jelenlegi kutatások eredményei megkérdőjelezik ezeket a számokat, ugyanis ekkora létszámú sereg fenntartása és napi élelmezése nagy nehézségekbe ütközött, nem beszélve a logisztikáról, hiszen az akkori utakon való haladás és szállítás komoly kihívást jelentett még száraz időben is, esőben pedig ez szinte lehetetlen volt. A törökök, hogy készleteiket feltöltsék, rendszeresen rablásokhoz folyamodtak, ami bizonytalan volt, mert az útjukba került területek lakosai már jóval megérkezésük előtt összes ingóságukkal együtt elmenekültek. A reális számok a tudomány jelenlegi állása szerint a következőek, a török sereg körülbelül 27 ezer főt számlálhatott, szemben a keresztények 20 ezer katonájával. Lázár oldalán harcolt Vuk Branković a koszovói (rigómezei) területek hercege is, valamint a bosnyák király egy jelentősebb seregteste is, de érkeztek a szerb táborba havas­alföldi, itáliai, magyar, horvát, bolgár, montenegrói, lengyel és albán segédcsapatok is. 

A csata lefolyása 

A csata részletei csak töredékesen maradtak fenn, így csak annyi bizonyos, hogy a szerbek indítottak támadást, nehézlovasságuk rohama áttörte a török balszárnyat, és középen is fölénybe kerültek. A mai Prištinától (Koszovó fővárosa) néhány kilométerre lévő Rigómezőn a török íjászok megpróbálták visszaverni a keresztények támadását, váltakozó sikerrel. Ezekben a kritikus órákban viszont a Lázár fejedelemre féltékeny koszovói herceg, Vuk Branković csapataival kivált a szerb seregből és elvonult a csatatérről. Murád nagyobbik fia, Bajazid így megragadta a lehetőséget, majd hatékony ellentámadással eldöntötte az ütközet sorsát, a törökök bekerítették és lemészárolták a keresztényeket, a súlyosan megsebesült Lázárt pedig kivégezték. 
Mivel a rigómezei ütközetről csak a csatában részt vevők későbbi levelei adtak hírt az utókor számára, ezekből azt lehet leszűrni, hogy a keresztények már győzelemre álltak a törökökkel szemben, amikor Branković féltékenységből kivonta csapatait a harctérről, mások árulást és török ígéreteket sejtenek a háttérben, még egyesek szerint a csata ekkor már veszve volt, és Vuk Branković a későbbi ellenállás érdekében akarta megkímélni seregét. 

Egy biztos, a koszovói herceg kivonulása megpecsételte Lázár sorsát, a rigómezei ütközetben pedig elpusztult a két hadsereg legjava, és Lázár fejedelem mellett életét vesztette I. Murád szultán is, akit egy Miloš Obilić nevű szerb nemes gyilkolt meg. A rigómezei csata után Bajazid visszavonult Drinápolyba, az akkori török fővárosba, hogy trónját biztosítsa, egyes források szerint Bajazid még a koszovói csatamezőn meg­gyilkoltatta öccsét, Yakubot, hogy biztosítsa hatalmát, így ő lett az új szultán. Legendásan gyors csapatmozdulatairól katonái „Villámnak” nevezték. Kiváló hadvezér volt, amíg a sorozatos sikerek elbizakodottá nem tették. 

A török veszedelemmel már számolni kellett 

A rigómezei török győzelem után több európai keresztény uralkodó, így Zsigmond magyar király is szövetséget kötött egy török elleni háborúhoz, ezért 1396 tavaszán egy tekintélyes számú keresztény sereg vonult le az Al-Duna vidékére. A seregben a magyar mellett francia, német és lengyel harcosok voltak, Zsigmond a bolgár Nagy-Nikápolyt (ma város Bulgária északi részén, a Duna jobb partján) vette ostrom alá. Azonban mialatt a keresztes hadsereg a várat támadta, Bajazid szultán hatalmas serege élén megérkezett a város alá és megtámadta a keresztényeket. A nikápolyi csata szeptember 28-án a keresztények teljes vereségével ért véget. A kudarc után a magyar király, de a bizánci császár is Timur Lenk mongol – türkomán fejedelemben látták annak esélyét, hogy a török további terjeszkedését megállítsa. 

Ezért egymás után küldték követeiket Timur Lenk udvarába, arra kérve, hogy forduljon a törökök ellen. Timur eleinte elhárította ezeket a kéréseket, mert nem akart egy hozzá hasonlóan iszlám hitű uralkodóval háborúzni. Idővel viszont megromlott a kapcsolata Bajazid szultánnal, majd az ankarai csatában 1402. július 20-án döntő vereséget mért az oszmán seregre, maga Bajazid is fogságba esett. A szultánnal mint fogollyal Timur eleinte jól bánt, de egy szökési kísérlet után szigorú őrizet alá helyezte, de az, hogy egy vasketrecbe tartotta volna fogva, csak monda, a valóságot nem tükrözi. Bajazid a fogságban hunyt el 49 évesen, fiai megosztoztak birodalmán, és ezzel 1459-ig csaknem még fél évszázadot adott a szerb államiságnak. 

Rigómező a szerb köztudatban 

Rigómező a szerb nemzeti öntudat szimbolikus pontja lett, nemcsak azért, mert állítólag itt született meg maga a nemzet, hanem azért is, mert a szerbek első önálló állama lényegében itt bukott el. Az 1389-es első rigómezei ütközet ahhoz a csatához volt hasonlatos, amelyet a középkori magyar állam 1526-ban, Mohácsnál vívott az oszmánokkal, a török elleni vereség pedig kivéreztette a középkori Magyarországot. 

A rigómezei török győzelem után több európai uralkodó szövetséget kötött

A szerb hagyományokban ma is élő legenda Lázár fejedelem alakja, ereklyéit szerb menekültek az akkori Magyarországra, pontosabban a Szerémségbe menekítették a törökök elől. Ez volt a magyarországi szerb betelepülés kezdete is. A legenda további szereplője Kraljević Marko szerb királyfi volt, aki későn érkezett meg, így a legenda szerint nem vett részt a csatában. Ezzel ő lett az egyetlen szerb királyi sarj, aki a csatát túlélte, de a török uralmat el kellett ismernie. A XIX. században lett a rigómezei mítosz nemzeti örökség, amely azt sugallta, hogy egész Szerbiát fel kell szabadítani és az egykori szerb birodalmat helyre kell állítani. Ezért nem véletlen, hogy a rigómezei csata évfordulóján, 1914-ben Szarajevóban Gavrilo Princip szerb merénylő meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst és feleségét, ami kiváltó oka lett az első világháborúnak. 

Felhasznált irodalom

https://rubicon.hu/kalendarium/1389-junius-15-az-elso-rigomezei-csata 
Deo teksta je preuzet iz: Ćorović, Vladimir (1997). „Boj na Kosovu”. Istorija srpskog naroda, knjiga I (szerb nyelvű) 
https://mult-kor.hu/20140627_feltekenyseg_vezetett_az_elso_rigomezei_vereseghez 
Gažević, Nikola (1972). Vojna enciklopedija (knjiga 4). Beograd: Vojnoizdavački zavod. (szerb nyelvű) 
Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.), Gábris Gyula: Európa regionális földrajza 1-2. (ELTE Eötvös Kiadó, 2007) 
http://lexikon.katolikus.hu/R/rig%C3%B3mezei%20csata.html 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában