Rémálomba fordulhat az álomnyár

A nyár a jól megérdemelt pihenés és a nyaralás időszaka, azonban az apróbb figyelmetlenségek és váratlan történések igencsak megkeseríthetik ezeket a hónapokat. A májusi viharos időjárást követően a június eddigi része is hasonlóan telt: a hőmérő kijelzője magas értékre kúszott, majd a semmiből olyan „égi háború” zajlott felettünk, amely egy-kettőre lelohasztotta a forróságot. 
Fentebb már megjegyeztük: májusban rengeteg kárt okozott a viharos időjárás (a júniusi káreseményekről a hónap végén teszi közzé adatait a szervezet), ezért nem árt figyelembe venni néhány jó tanácsot, amelyet a Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője árult el:

Több társaság már SMS, vagy e-mail formájában értesíti az ügyfeleit arról, ha vihar várható. Ebben az esetben érdemes becsukni a nyílászárókat. Ez utóbbit ajánlatos akkor is megtenni, ha munkába indulunk, hiszen ameddig nem tartózkodunk otthont, bármikor lecsaphat a vihar. A legbiztonságosabb, ha a konnektorból kihúzzuk azokat az elektronikai berendezéseket, amik nélkülözhetők. Ez a legbiztosabb módja, hogy megóvjuk értékeinket. Úgy gondolom, ez a szükséges minimális óvintézkedés, ami ilyenkor megtehető – kezdte a szakember. Hozzátette, a biztosítás pontosan azért van, hogy azokra a történésekre, amelyek kiszámíthatatlanok, tehát bekövetkezésük nem jósolható meg előre, segítséget nyújtson a károsultak számára. 

Viharszezon

A május 1-től augusztus 31- tartó időszakot a MABISZ „viharszezonként” definiálja. Éppen emiatt a szervezet 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Lambert Gábor elmondása szerint a 2010-es évet követően a tavalyi volt a leginkább katasztrófa sújtotta időszak a viharszezonokat tekintve: lakásbiztosításokra 9,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy kilencvenötezer bejelentésre.

Ilyenkor az a tapasztalat, hogy viharok után megnövekszik az emberek biztosítás-kötési hajlama. Egyébként Magyarországon a több mint 4 millió lakóingatlan közel 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Ez regionálisan jó értéknek számít. Romániában például talán a 30 százalékot sem éri el ez a szám, Nyugat-Európában pedig van, ahol 90% vagy e fölötti ez az arány.

A szakember kiemelte, nehéz a különböző országok biztosítási rendszereit összehasonlítani, sok országban ugyanis csak bizonyos káreset-típusokra szerződnek a felek. Ebből a szempontból a nálunk működő szisztéma kedvezőbb, hiszen már az alapbiztosítás is fedezi a tűz valamint az elemi károk kockázatát, s ebbe sokfajta káresemény beletartozik. 
A fent leírtak összegzésére talán a régi magyar mondás a letalálóbb: a van-tól, nem kell félni. Ha valamire, a biztosításra ez igencsak találó állapotleírás.