Nádasok szerepe, jelene és jövője

A balatoni nádasok szerepe, jelene és jövője állandó téma a hazai közbeszédben. Kell-e az összefüggő nádas? Milyen hatással van rá az állandó vízszint? Milyen szerepe van a balatoni ökoszisztémában? Mi lesz a Balatonnal, ha pusztul a nádas? Ezekre és sok más kérdésre kereste a választ a minap tartott A Balaton nádasai című tudományos ülés. 
Az eseményen megszólaló kutatók, vízügyi, természetvédelmi és más szakértők olyan lényeges pontokban egyetértettek, hogy a friss tudományos értékelések szerint a klímaváltozás és az egyre intenzívebb emberi használat az utóbbi időben megzavarta a tó ökoszisztémájának stabilitását, veszélyeztetve a tó vízminőségét és élővilágát, s ez a biológiai sokféleség balatoni raktárainak, a nádasoknak a sorsát is befolyásolja. Aggasztóak a tóparti nádasok területét és a nádasok minőségét komolyan veszélyeztető emberi beavatkozások. A Balaton legfőbb értékét a környezeti ártalmaktól óvott, jelenlegi természeti állapotát tartó tó üdülési célú használata jelenti, és ha a jövőben szeretnénk megőrizni a Balaton jó ökológiai állapotát, akkor éppolyan nagy szerepe lesz annak, hogy a tó élővilágának gazdagsága ne csökkenjen, mint a víz jó minőségének – hangsúlyozza a lapunknak elküldött közlemény. Az elhangzott előadások a következőket emelték ki: Schleicher Veronika, a Néprajzi Múzeum kutatója elő­adásában rámutatott, hogy a Balaton-térség hagyományos kultúrájában kitüntetett szerep jutott a nádasoknak. Sokoldalú felhasználása révén a telente learatott nád fontos bevételi forrása volt az őslakosságnak. 

A Balaton litorális zónájának és azon belül a nádasoknak kiemelkedő a faji sokszínűsége és magas a produkcióbiológiai jelentősége. A biodiverzitás növeléséhez minden egyes nád­szál hozzájárul, ugyanis mikrobióták ezrei, komplett társulások kapcsolódnak az élő és elhalt növények föld feletti és föld alatti részeihez – hangzott el Padisák Judit, a Pannon Egyetem kutatója előadásában. 
A nádasok fontos, ha nem is kötelező eleme a közönséges nád. A Balatonban a faj jól látható, nagy kiterjedésű állományokat képez. A növény nemcsak az érzékelhető föld feletti részből, hanem az ugyanannyira fontos föld alatti részből is áll – hangsúlyozta előadásában Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatója. – Amíg a föld feletti rész elsődleges feladata a fotoszintézis, illetve a kommunikáció a föld feletti környezettel, addig a nád föld alatti részei az egyedek összekapcsolódásáért, anyagok megosztásáért, raktározásáért és a föld alatti környezet érzékeléséért felelősek. És gyakran pont a föld alatti részek járulnak hozzá a faj sikerességéhez, vagy akadályozzák azt meg. 

Pomogyi Piroska hidrobiológus arra hívta fel a figyelmet, hogy 1998-tól jogszabályban megfogalmazott cél, hogy a Balaton partközeli zónáiban a biológiai sokféleség megőrződjék, és a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás történjen. Ennek érdekében ötévente készül nádasminősítési térkép, ami a Balaton-parti szabályozási tervekben is hatályosul. A balatoni nádasok károsítását 2000 óta törvény tiltja, ezért folyamatosan vizsgálják az állapotukat, a direkt emberi beavatkozásokat is. A víz felőli oldalon a károsított nád könnyen erodálódik, pusztul. A természetes partszakaszokon az utóbbi évek magasabb vízállásainak hatására a part felé tudott terjedni a nádas. Ezért is fontos, hogy ezeket a természetes partokat megőrizzük, jogszabályokkal is védjük. 
Engloner Attila, az ÖK Vízi Ökológiai Intézet munkatársa bemutatta a nádasok és azon belül a balatoni nádasok genetikai változatosságára irányuló vizsgálatainak eredményét. A kutató bemutatta a nádasok szaporodásának vízszinttől való függését. Engloner Attila ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a nádnak a magról történő szaporodása kimagasló genetikai változatossághoz vezet, ami tetten érhető a balatoni nádasokban is, ahol a mély vízben lévő ökotípusok alacsonyabb genetikai variabilitással rendelkeznek. 
Gyurina Tamás, a Viziterv Environ Kft. kutatója elmondta, hogy a Balaton nádasainak felmérése és minősítése során a nádast károsító antropogén hatásokat és ezek következményeit is vizsgálták. A nádasban létesített bejárók fragmentálják (felszabdalják, széttöredezik) a nádas és élővilágának életterét. 

Pacsai Bálint, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egye­tem Georgikon Karának kutatója a Balatongyörök határában 2021-ben végzett felméréseiket mutatta be, amelyekből kiderült, hogy az intenzív terhelés ellenére jelentős florisztikai értékeket rejtenek a még meglévő természetes vagy természetközeli nádasok és más parti élőhelyek. A vizsgált rövid szakaszon tizenegy védett növényfajt találtak a parti növényzetben. 
Zlinszky András, a Szabadonbalaton kutatója kiemelte, hogy a Balaton átlagos vízszintje a szabályozás előtti történelmi időkben a mainál egy-két méterrel lehetett magasabban, évtizedes léptékben egy, éves léptékben egy méter ingadozással. A tóhoz csatlakozó völgyek, berkek, medencék vízszintje a legtöbb esetben jól elkülönült a tó szintjétől. Ezeknek a vizes élőhelyeknek a területe elsősorban a szándékos lecsapolás miatt csökkent, nem a tó szabályozása miatt. A korábbi berkek jelentős részében ma elsősorban halastavak, vízhatás alatt álló gyepek vannak, ami lehetővé tenné az ökológiai rehabilitációjukat, amíg a mocsarakon keresztülhaladó autópálya megnehezíti a helyreállítást. 

A parti nádban átlagosan minden 45 méterre jut egy bevágás

Nagy Lajos, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton Ramsari terület, a Natura 2000 élőhelyvédelmi irányelv és a madárvédelmi irányelv szerinti kijelölés is érinti az egész tavat. Több nádas területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként országos jelentőségű védett vagy fokozottan védett természeti terület. Ezek a kijelölések rávilágítanak arra, hogy a balatoni nádasok mind élőhelytípusként, mind az itt élő fajok élőhelyeként világviszonylatban is értékesek. Ugyanakkor számos, környezeti és emberi hasznosításból eredő hatás éri a nádasokat. Természetvédelmi kezelőként azon dolgoznak, hogy a hasznosításuk szabályozásával fenntartható módon őrizzük meg a nádasok élőhelyi és faji sokszínűségét. 

Kravinszkaja Gabriella, a tó kezeléséért felelős Közép-­dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezető munkatársa bemutatta az elmúlt harminc év vízszintszabályozásának keretrendszerét, annak lehetőségeit és korlátait. Előadásában rámutatott, hogy 2000 óta nyolc alkalommal lett a tó természetes készletváltozása negatív, vagyis a párolgás a tó felületéről meghaladta a csapadékok és a tóhoz történő hozzáfolyások összegét, ami intő jel a tó sérülékenységét tekintve. A hozzáfolyások idősorában jelentős csökkenő trend mutatkozik, ezzel együtt mind kevesebb a leereszthető víz mennyisége is, ami a tó vízforgalmára kedvezőtlenül hat. A kulcsfontosságú, klimatikus paramétereket a szakemberek nem tudják befolyásolni, a vízpótlásra egyelőre nincs lehetőség, a vízszintszabályozással az árvízi jelenségek és a nyári párolgási veszteségek hatásainak mérséklésére van mód. Az illegális vízi állások felszámolására nagyon korlátozottak az erőforrásaik, és mindez jelentősen szűkíti a tóvédelmi mozgásterüket. 

A balatoni ökoszisztéma gazdagsága, a tó hosszú távú ökológiai szolgáltatásainak, köztük az üdülési és turisztikai lehetőségeknek a fenntartása céljából a szakemberek által javasolt intézkedések közül a tudományos előadó ülést elnöklő Tóth Viktor, a BLKI tudományos főmunkatársa a tanácskozás végén a következőt tartotta fontosnak kiemelni: 
– Szeretnénk felhívni a közönség figyelmét a balatoni nádas élőhelyi változatosságának fontosságára. A tóparti területeknek kimagasló produkcióbiológiai szerepük van, és a tó faji sokszínűségének java része is ideköthető, így a természetes növényzet további fenntartása az egész ökoszisztémának előnyös. Kiemeljük az ép és a pusztuló nádasok ökológiai fontosságát, és gátat szeretnénk szabni a nádasok további romlásának. 
A Balaton sérülékenységét tovább fokozza a parti zónának az utóbbi évtizedben felgyorsult beépítése és a parti növényzet átalakítása, s különösen a nádasok felszabdalása illegális bevágásokkal, bejárókkal. Az összesen 80 kilométer hosszúságú parti nádban átlagosan minden 45 méterre jut egy-egy ilyen komolyabb természetkárosító, az ott lévő élővilágot zavaró és átalakító önkényes, legtöbbször csak néhány embert kiszolgáló változtatás. 
Kormányzati intézkedéseket javaslunk a Balaton érdekében, a balatoni nádasok védelmére, amelyek a nád illegális pusztítását megállítják, a jogszabályok megszegésével több év alatt létrejött rossz helyzetet felszámolják, az állami tulajdonban lévő tómederbe illegálisan beépített bevágásokat, betöltéseket megszüntetik, és a nádasokon ejtett súlyos sérüléseket begyógyítják. A nádasok minőségének jót tenne a nagyobb vízszintingadozás és a nádaratás újjászervezése. Mindezekhez jelentős jogi, hatósági lépések, pénzügyi és humán erőforrások szükségesek. A tihanyi tanácskozáson jelen lévők együttes tudása olyan szakmai bázist jelent, amelyre ezt a munkát biztonsággal lehet alapozni.