A „vasfüggöny” mögött

2022.06.27. 14:00

Elkészült a magyar Hungaroring – a szakemberek jól vizsgáztak

Nagy szenzációnak számított akkor, hogy egy szocialista országban rendezik meg a Formula–1 egyik világbajnoki futamát. 1986. június 15-én volt a Hunga­roring megnyitása, a világbajnoki futamot pedig két hónap múlva, egészen pontosan 1986. augusztus 10-én rendezték meg a mogyoródi pályán.

Farkas Lajos

Formula–1 első magyar nagydíj, elöl Nelson Piquet a Williams-Honda csapat versenyzője, mögötte Derek Warwick Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Formula–1 első magyar nagydíj, elöl Nelson Piquet a Williams-Honda csapat versenyzője, mögötte Derek Warwick Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Történelem - Az autóversenyzés a XX. század egyik legnépszerűbb sportága, a legnagyobb nemzetközi figyelem pedig a Formula–1-et és a Dakar-ralit kíséri, a helyszíneken több tízezres, esetleg százezres tömeg van jelen, de a tv-közvetítéseknek köszönhetően egy ilyen eseményt több száz millió ember is követheti élőben. Így volt ez a kádári Magyarország idejében is, ezért számított ez a futam akkor nagy világszenzációnak. Sok szakértő azt próbálta bizonyítani, hogy egy kelet-európai ország egy ilyen sporteseményt nem tud megrendezni, mert nem rendelkezik megfelelő szakembergárdával és technikai tapasztalattal, de a magyar szervezők minderre rácáfoltak. A Magyar Nagydíj megrendezése jól sikerült, a magyar szakemberek jól vizsgáztak, a külföldi sajtó is csak elismerően nyilatkozott a szervezésről. Ez volt az első Magyar Nagydíj és az 1986-os Formula–1 világbajnokság tizenegyedik futama, amelyet a Hungaro­ringen rendeztek meg. 

A mogyoródi terepet találták a legmegfelelőbbnek 

A Száguldó Cirkusz vezetése már az 1980-as évek elején eldöntötte, hogy a „vasfüggöny” mögött rendez meg egy Formula–1-es futamot, először Moszkvában és egy jugoszláv helyszínben gondolkodtak, de miután Bernie Ecclestone, az autóversenyzés első számú és mindenható vezére Budapestre látogatott, ahol a magyar szakemberek, elsősorban Rohonyi Tamás és Frank Tamás meggyőzték őt arról, hogy a világbajnokságot üzemeltető szervezet listájára Budapest is felkerüljön. Ekkor még az volt a terv, hogy a futamot a Városliget, vagy a Népliget közelében rendeznék meg, de végül egy új pálya építése mellett döntöttek, amelyet a Mogyoród és Kerepestarcsa (1994 óta már Kistarcsa és Kerepes) közelében lévő 73 hektáros területre képzelték el. 1985 szeptemberében meg is kötötték a szerződést, majd öt taggal megalakult a pálya építéséért és a verseny rendezésért felelős Formula–1 Gazdasági Társaság, amelyhez később még további hat cég csatlakozott. 

A tervezést az Aszfaltútépítő Vállalat mérnökei végezték el, mégpedig számos technikai újítással, a munkálatok során közel félmillió köbméter földet mozgattak meg, a vízelvezetést pedig több cső beépítésével oldották meg. Ezután három réteg aszfaltot raktak le, majd kialakították a bukótereket és a különböző menekülő- és szervizutakat, majd végül a lelátókat. A nézők védelme érdekében kerítést és külső vasbeton elemeket is létrehoztak. A 208 méter hosszú, három emeletes főépületet 3 hónap alatt készítették el a magyar szakemberek. A főépület mellett helyezték el a bokszokat, a célegyenes oldalára pedig a fő tribünt, amely felett a kommentátorállások kaptak helyet. A versenyre kilátogatók számára a szervezők 44 ezer férőhelyes parkolót is biztosítottak, de a létesítményt tömegközlekedési eszközökkel is meg lehetett közelíteni. A Hungaroring nyolc hónap alatt készült el, ami akkor rekordidőnek számított nemzetközi szinten is, ugyanis sehol a világon nem tudtak ilyen rövid idő alatt megfelelő Formula–1-es pályát létrehozni. 

1986 márciusára befejeződtek a munkálatok 

A főpróbára 1986. június 13–15. között került sor, amikor is a Hungaroringen megrendezték a Béke és Barátság Kupába tartozó autós és motoros futamokat. A létesítmény jól vizsgázott, és a több mint 4 ezer sportszakmai személyzet is készen állt a nagy autós verseny lebonyolítására. A világ feszülten figyelt, 1986 augusztusában minden sportrajongó szeme Magyarországra tapadt. A Hungaro­ring több szempontból is eltér a többi Formula–1-es pályától, ugyanis a kanyaroknak nincs hivatalos nevük, mint például Monacóban, vagy Silverstone-ban. Volt erre javaslat jóval az első verseny után, egész pontosan 2003-ban, de az ötletet az illetékesek elvetették. Két kanyar mégis rendelkezik nem hivatalos névvel, amelyeket az ott dolgozók terjesztettek el. Az egyik a 4-es kanyar, amely a „Mansell” nevet viseli, ennek oka az emlékezetes 1987-es kerékrögzítő anyacsavar leesése volt, a 11-es kanyar pedig Jean Alesiről kapta a nevét, aki az 1995-ös nagydíjon az időmérőn megpördült és összetörte Ferrariját. A Hungaro­ringnek van jelképe is, amelyet Mihály Gábor szobrászművész alkotott, művén a sporttal kapcsolatos erő és dinamika került előtérbe. 

Az első Formula–1-es futam 

Az első magyar nagydíj pole-pozícióját a brazil Ayrton Senna szerezte meg a Lotus-Renault versenyautójával, mellőle pedig honfitársa, Nelson Piquet indulhatott. Mögöttük a világbajnoki pontversenyt vezető Nigel Mansell és Alain Prost sorakozott fel. 
A rajt után a később tragikusan elhunyt Senna megtartotta a vezetést, de Mansell feljött a második helyre, megelőzve Nelson Piquet-t, de a brazil versenyző nemsokára ismét visszavette a második helyet. Fél távnál Piquet kereket cserélt, amíg Senna kint maradt, így előnyre tett szert, majd amikor ő állt ki, sikerült visszatérnie az élre. A különbség azonban a két brazil között gyorsan csökkent, Piquet pedig az 57. körben visszaelőzte Sennát. 
Ezután a két autó végig szorosan együtt haladt, de Piquet-nek sikerült Sennát maga mögött tartania. 1986-ban a Hunga­roring az év 11. versenye volt a 16-ból, a magyarországi eseményen mintegy 300 ezer néző volt jelen. A 76 körös, kimondottan forró és izgalmas megmérettetést végül Nelson Piquet nyerte, Ayrton Senna és Nigel Mansell előtt. 

A főpróbára 1986. június 13–15. között került sor a Hunga­roringen

Így öt futammal a szezon vége előtt négy pilótának volt jó esélye a világbajnoki cím megszerzésére, Mansellnek, Sennának, Piquet-nek és Prostnak, végül abban az évben a francia Alain Prost lett a világbajnok. Prost egyébként négyszer volt világelső, először 1985-ben, majd 1986-ban és 1989-ben, végül pedig 1993-ban. Így csak Juan Manuel Fangio, Michael Schumacher és Lewis Hamilton tudott nála több világbajnoki címet szerezni. 
Az első Magyar Nagydíjon egyébként a versenyzőket és a technikát is nagyon megviselte a nyomvonal és a rekkenő hőség. Több pilóta ezek végett kénytelen volt idő előtt feladni a versenyt, a 26 autóból mindössze 10 ért célba. Ennek ellenére a pálya vezetése és személyzete remekül vizsgázott, így további öt évre kötött szerződést Bernie Ecclestone a magyar féllel. 

Klasszikus, forró és poros 

Az autóversenyzők csak így jellemzik a mogyoródi pályát, de szinte mindegyik megjegyzi, hogy nagyon szereti a Hungaroring versenyét, mert tele van kihívásokkal. A pilótáknak nagyon oda kell figyelniük a kanyargós, egyenesekben nem bővelkedő pályán, nagyon együtt kell, hogy éljenek járművükkel, ha eredményt szeretnének elérni. Sebastian Vettel 9 évig versenyzett a Hunga­roringen, még 2015-ben diadalmaskodott először a magyar pályán, Michael Schumachernek négyszer sikerült itt győznie, de az abszolút csúcstartó a brit Lewis Hamilton, aki hat magyar futamgyőzelmet mondhat magáénak. A spanyol Fernando Alonso volt a Hungaroring legfiatalabb győztese, diadala idején mindössze 22 éves volt, talán nem véletlen, hogy hazája után Budapestet szereti legjobban, sőt rendszerint a magyar fővárosban ünnepli meg a születésnapját, ezt többször is nyilatkozta. A versenyzők és csapatok szeretnek Magyarországra látogatni, mert a pálya adottsága mellett a verseny helyszíne is gyönyörű, a hangulat kiváló, a főváros közelsége pedig meghatározó, főleg a pilóták számára. A Magyar Nagydíj az egyetlen kelet-közép-európai verseny, amely 2026-ig élő szerződéssel bír. Az elmúlt 36 év során sohasem volt veszélyben a helyszín, sőt 2002-ben elnyerte az Év versenye díjat is (a versenyzők és a csapatistállók tagjainak a szavazata alapján). 
1995-től a Hungaroring Sport Zrt. kezében van a létesítmény irányítása, illetve a versenyek lebonyolítása. 

Az elmúlt évtizedek alatt mindössze két alkalommal módosították a verseny nyomvonalát. 1989-ben az eredeti 4014 méter hosszú aszfaltcsíkot 3975-re csökkentették, majd 2003-ban egy nagyobb átalakítás során átszabták a célegyenest, valamint az 1-es, a 12-es és a 14-es kanyart. 
2016-ban kicserélték az aszfaltréteget, majd három évvel később pedig felújították a lelátókat és modernizálták a létesítményeket. 
A Hungaroring tehát beváltotta a hozzá fűzött reményeket, immár több mint három évtizede egyik legmeghatározóbb sporteseményként tartják számon nemcsak Európában, hanem az egész világon, és talán ezért is nem véletlenül irigykednek a pályánkra és az ott folyó versenyre a környező országok. Erre viszont régi öreg múzeumigazgató barátom mondása jut az eszembe, ami így hangzik: 
– Inkább legyen 100 irigyed, mint egyvalaki sajnáljon! 

Felhasznált irodalom:– https://alapjarat.hu/el-mondo/hungaroring-tortenete-sok-minden-valtozott-86-ota-de-az-f1-maradt. 
– https://hungaroring.hu/site/ 
– https://hungaroring.hu/site/hu/rolunk/a-palya-tortenete. 
– Almássy Tibor: Autóversenyzők, versenyautók, 1976. 
– Dávid Sándor: A Forma–1 világbajnokság története 1986. 
– Dr. Lovász Károly, Tamás György: Forma–1 mindentudó, 1986. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában