Soma-Dúc

2022.05.07. 07:00

A postagalamb a csodagalamb: sokat edzenek és versenyeznek

A postagalambok egy kicsit kultikusak az emberek számára, hiszen olyan nehezen képzelhető el a tájékozódásuk. Dunaújvárosban működik egy igen sikeres postagalamb-versenyző a Soma-Dúc képviseletében, amely egy családi klub, de a munka dandárját apa és fia, Somogyi Imre és Somogyi Roland végzi el. Sőt, a terhek nagy része az utóbbin van. Őket kerestük föl, és érdeklődtünk arról, miként is tevékenykednek.

Agárdy Csaba

A postagalambok keményen készülnek a versenyekre. Minden nap repülnek a ház körül, majd visszatérnek a helyükre Fotók: Szabóné Zsedrovits Enikő / Dunaújvárosi Hírlap

A postagalambok keményen készülnek a versenyekre. Minden nap repülnek a ház körül, majd visszatérnek a helyükre Fotók: Szabóné Zsedrovits Enikő / Dunaújvárosi Hírlap

Először nézzük meg, mit kell tudnunk a postagalambokról. A házigalamb egy fajtája, vagyis háziasított szirti galambok, amelyeket arra tenyésztettek ki, hogy nagy távolságokból is hazataláljanak, így üzenetek szállítására alkalmazzák azokat. Ennek az általános elnevezése a galambposta. Az ókori rómaiak és görögök idejében (Kr. e. 500 körül) már használták hírvivőként a galambokat. 
A középkori Abbászida Birodalom több tízezer madárból és több száz galambászból és írnokból álló galambpostarendszert működtetett. A birodalom a mai Iraktól egészen az észak-afrikai Atlanti-óceán partjáig ért, és a madarak az üzeneteket nagy sebességgel tudták továbbítani. Amikor Timur Lenk mongol hadvezér 1401-ben Bagdad lakóit lemészárolta, elpusztította a kalifa galambjait is. 
A postagalambok az üzeneteket korábban egy irányba vitték, az otthonukba, előtte el kellett azokat szállítani a távolabbi helyekre. Később azonban táplálékuk egyik, otthonuk másik helyre helyezésével kiképezték az oda-vissza szállításra akár naponta kétszer is. Ezzel a postagalambok 160 kilométeres utat is meg tudtak tenni. (hu.wikipedia.org) 
Időről időre újabb elméletek születtek, hogyan tájékozódhatnak ezek az állatok – olvashatjuk a femina.hu-n. A valószínűsített megoldásokban a föld mágnesességére támaszkodó, a szaglásra hagyatkozó és infrahanghullámok segítségével történő eligazodást jelölték meg a különös navigációs képesség hátterében. 

Somogyi Imre negyvenhat éve foglalkozik a galambokkal

A Somogyi család a galambjait nem postásként „alkalmazza”, hanem versenyeztetik azokat, méghozzá nagy sikerrel. Somogyi Roland elmondta, nyertek már közép-európai bajnokságot, háromszoros magyar bajnokok, s most két galambbal az augusztusi, nagyváradi olimpiára készülnek. 
– Az országból huszonnégy galamb vehet részt az olimpián, nekünk két galambunk biztosan ott lesz, de ha szerencsésen alakulnak a dolgok, lehet, hogy három is. Galambjaink a sebességre vannak tenyésztve, ezért olyan versenyeken indulunk, ahol van rövid-, közép- és hosszútáv. A galamb sebessége időjárásfüggő, akár százötven kilométert is meg tud tenni egy óra alatt, de ha szembeszél van, csak ötvenet. 

A postagalambokat úgy kell étkeztetni, mint a sportolókat. Nem olcsó!

Somogyi Rolandtól megtudtuk azt is, hogy a galambtenyésztés hasonló a lótenyésztéshez. Kellenek a jó tenyészgalambok, a jó tojók, oda kell figyelni az étkezésükre, s edzeni kell azokat. 
Az étkezéssel kapcsolatban elmondta, a táplálkozást úgy kell összeállítani, mint egy sportolónál. Mindennek megvan az ideje, olykor diétáztatni kell, olykor vitaminokkal kell táplálni. Minderre évi egymillió forintot költ, hiszen kétszáz galambja van, amelyből húsz pár tenyészgalamb. 
Arra a kérdésünkre, hogyan lehet egy galambot edzeni, így válaszolt. 
– Minden nap a ház fölött röptetem őket, itt köröznek fölöttünk, máskor elmegyünk és távolságot repülünk. Legutóbb Székesfehérvárra vittem a galambokat, onnan repültek haza. De a legnagyobb távolság, amit megtettek, az a Lipcse–Dunaújváros út volt, ez hétszáz kilométert jelentett. 
A laikus számára nehezen elképzelhető, hogyan zajlik egy verseny. Somogyiék a D-06 elnevezésű nagyvenyimi egyesület tagjai, ahol az újvárosiak mellett ­rácalmási, venyimi galambászok is vannak. 
– Nagyvenyimen gyűlünk össze, aztán a galambokat egy kamion elviszi a verseny helyszínére, én pedig várom őket itthon. 
Beszélgetésünk során felmerült, évente csak az élelmezésre költ egymillió forintot, és ebben nincs a vitaminok több százezer forintos ára, a technikai felszerelések – például jeladók – költségei. Vagyis igen komolyak a kiadások, de milyen bevételre lehet szert tenni? 
– Ez egy hobbi, mint a horgászat. A postagalambászat mindennapos elfoglaltsággal jár, az én szintemen csak viszi a pénzt. A versenyeken vannak kisebb pénzdíjak, bevételre lehet még szert tenni a galambok eladásából. Nagy pénzekre nem kell gondolni, egy átlagos galamb ára húsz-harminc ezer, de egy olimpiát megjártért másfél millió forintot is el lehet kérni. Persze, mint minden hobbisportban, itt is számít, kinek, milyen anyagi lehetőségei vannak. Ismerek olyan sporttársat, aki legutóbb több tízmillió forintért vásárolt galambokat Belgiumban. 
Az írásunk végére jöjjön a kezdet: Somogyi Imre, az alapító elmondta, nyolcan voltak fiútestvérek, mindannyian futballoztak, többen galambászkodtak is. Ő negyvenhat éve foglalkozik a galambászat sportrészével, a fia 1990-ben kapcsolódott be. Természetesen besegít a felesége és a menye is. A családjuk számára örök szerelem a galambokkal való foglalkozás. Az utóbbi időben is komoly munkát végeztek, hiszen a hét végén Szlovákiában lesz verseny. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában