A Corner kávéházi tradíció

2022.04.25. 17:00

Tokaji boros bemutatón jártunk

Illés János a tokaji borvidékről, Erdőbényéről érkezett a dunaújvárosi Borbarát Klubba, hogy ámulatba ejtse az odaérkezőket. Az Illés pince tulajdonosa, borásza és marketingese nem csak a kiváló italokkal, hanem a katedrát érdemlő előadásával is elismerést szerzett.

Balogh Tamás

A szőlész – borász karrier kicsiben is kezdődhet

- A szőlővel való kapcsolatom 1970-től, négyéves koromtól datálható, mivel a szüleim a munkájuk miatt, jobb híján magukkal vittek. Előbb csak játszottam, majd mondták, hogy Janika fogd meg azokat a köveket és vidd ki őket a sor végére. Azokból lettek a kőgátak. Aztán jött a kacssozás, és hetediktől már kapálnom is kellett. 
Az első szőlőterületemet még a dunaújvárosi főiskolás korszakomban vásároltam 1987-ben. Másodéves voltam, nem én műveltem, de az első szüret már az enyém volt. A következő évben készítettem el az első boromat, ami aszú volt. A feleségem családja 1848-tól foglalkozik vele, és az ő elmondásuk után csináltam meg a magamét, ami nem volt egy szokványos eljárás.

Illés János Fotók: a szerző

A Dunaújvárosi Főiskolán kevesen végeztek borászként...

-Én sem tudok titkos szakokról, műszaki ismereteket szereztem, alakítástechnológus, gyártás és gyártmányellenőr szakon végeztem. A kapcsolatom azonban már az elejétől megvolt az italkészítéssel, hiszen keresett pálinkát főztem a kollégium ötödik emeletén. 

Váltani kellett

-1997-ig minden szőlőmunkában részt vettem. Akkorra jöttek a gyermekeink és elértük azt a birtok méretet, hogy döntenem kellett: úgy folytatom, mint addig tettem és akkor belepusztulok, vagy váltok. Azóta napszámosokat veszek föl, és csak ellenőrizni járok ki és csak, ha nagy a baj, akkor avatkozok bele abba a munkába. Tavaly például, amikor mindenki beteg lett, ez volt a helyzet és nekiálltam metszeni. Nagyon nehéz, szinte lehetetlen őket megtartani. Mi a vírus időszakban is adtunk nekik munkát, ezért a mai nehéz helyzetben is van elegendő létszámunk.

A termesztett szőlőfajtáikról

-Gyakorlatilag a Hegyalja összes fontos fajtáját termeljük, de csökkenő sorrendben mondva a legfontosabb a Furmint, a Hárslevelű, a Sárga muskotály, és van valamennyi Zétánk.  

Nem izgatott a kékszőlő termesztés kipróbálása?
-1893-ig száztíz engedélyezett szőlőfajtát írtak le a Hegyalján, amiből huszonhét kékszőlő volt. Az a világ egyik legjobb kékszőlő területe.   Ugyanis a tokaji hegyen Tarcal, Mezőzombor és Bodrogkeresztúr nagy része, mintegy ezer hektár lösztalajú. Majdnem ugyanaz az összetétele, csak egy másik folyó hordaléka, mint a szekszárdi területeké. Ott a napos órák száma valamivel magasabb, mint nálunk. Kísérleti jelleggel már telepítik. Egyre több vörös és rozébor van nálunk, de  nem tokajinak, hanem zempléminek nevezik őket. A saját múzeumunkban százhatvan borfélét tudok mutatni. Minek ahhoz még A technológia vöröseket is rakni? Nem akarok vele kísérletezni. 

A technológia

-A fa hordók rangos helyet képviselnek nálam is, de azért egyre kevesebbet használok belőlük. Ennek az egyik oka a piac megváltozott igénye.  A 90’-es évektől az újságírók átírták Magyarország borkultúráját. Azóta hangsúlyozzák a „friss gyümölcsös” ideáljukat. A tokaji borok soha nem voltak frissek és gyümölcsösek sem, hiszen két – három éven át fahordóban tárolták őket. 2005-ig én is úgy csináltam, aztán észrevettem, hogy nem jönnek, el, pártolnak tőlem az emberek. Akkor mondta el egy nagy boros cég embere, hogy váltanom kell. 
Sokkal jobb, ha a hibáinkat a fejünkre olvassák. Azt kellett csinálnom, amit a piac diktált, pedig ahhoz még se ismeretem se technológiám, például fűthető tartályaim se voltak hozzá. Aztán átálltam, és mára már rengeteg gyümölcsös borom van. 
Nem szívesen, de megcsinálom, mert nyolc bejelentett magyar családot kell eltartsak és további négy – öt is kötődik hozzám. Vannak fahordós boraim is, de a nyolcvan százaléka már az új irányzatnak felel meg, mert különben bajba kerülnek a hozzám tartozók. 

Csak a kései szüretek?

-Nem csak azt alkalmazzuk, de már az aszu kialakulásakor, a 16. - 17. században is olyan szőlőfajtákat hagytak meg, aminek vastag a kocsánya és a bogyója,  így aztán kibírja november – decemberig, de akár januárig is. Ezek tudnak betöppedni a kívánatos huszonnyolc – negyven fokos cukorfokra. Ráadásul most a hőmérséklet változás is egy hónapot jelent.


 

Gyermekkoromban október harmadika és tizedike között szedtük a furmintot és a muskotályt,  és  attól kezdve decemberig a furmint hársat. Most egy pár éve, 1998-tól egy egész hónappal jött előre az időjárás, és már szeptember végétől szedjük a furmint könnyebb, gyümölcsösebb vonalát.  Amennyiben kint tudjuk hagyni novemberig, vagy decemberig, akkor még durvább cukorfokok születnek, mint régen. 


 

A maratoni borkóstolók 

-Azt szeretem, ha van affinitásuk a dologhoz. Nagy, maratoni kóstolókat is tartok, amik igazi borivóknak való kihívások. 1988-as évjárattól 2021-esig huszonöt féle bort kóstolunk és hét – nyolcfogásos ételsor kerül az asztalra. Délután kettőtől – éjfélig. Diploma átadásával zárul, amire büszkébbek, mint amiket a tudományos helyeken kaptak, mert ezt kirakják a falra. 

A legmerészebbek már öt kurzust végeztek el nálam, s a végén én szóltam rájuk, hogy többször ne gyertek el az ilyen eseményeimre, mert sem új borokat, sem új információkat nem tudok nektek mutatni!  

Az elmúlt két évben ezek sajnos kimaradtak, de a bortrezor tulajdonosok, akik ebben a nehéz időszakban életben tartottak bennünket, megérdemlik, hogy nekik megtartsam a folytatásban az elsőt. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában