Húsvéti népszokás: adj tojást a korbácsért!

Baksay Sándor a húsvétról kiemelte: „A húsvét mértékletesebb. Piros tojásai, szentelt sódarjai mosolyognak a terített asztalon, de a látogató már ritkább, mint karácsonyban. Annál zajosabb a húsvét másodnapja, melyen az ifjúság locsolni jár, s a kutak mellett vödörrel öntik nyakon vagy éppen dézsába mártják a vigyázatlan leányt, aki maga kereste magának a veszedelmet, de nem haragszik érte; sőt másnap aztán visszaadja kamatostul, mert az az ő napja.”

Baksay Sándor leírása összecseng felsővárosi adatközlőnk, Gyurkovics Ilona visszaemlékezésével: „Húsvét másnapján jöttek a locsolófiúk… Volt, aki vödörrel, ki szódásüveggel, leánykoromban az még újdonság volt. Hiába bújtunk el, volt, hogy négyszer is át kellett öltöznünk aznap. A fiúk ezt kedden kapták vissza, akkor a leányok locsolták a fiúkat.” A fiúk locsolóvers kíséretében öntözik meg a lányokat. Csákváron így köszöntöttek: 

Ennek a ház udvarába 
Szép kis bimbót láttam. 
Vizet hoztam a tövére, 
Szájjon áldás a fejére! 
Szabad-e locsónyi? 

A locsolásért festett tojás járt, amit Csákváron a lány, utalva mágikus erejére, közeli ismerősének e szavakkal nyújtotta: „Ezt azért adom, hogy el ne tévedj.”

A húsvéti korbácsolás (sibálás) Dunántúl egykor szlovák telepítésű falvaiban: Komárom, Pest, Fejér és Veszprém megyében ma is él. Legfontosabb eszköze egy fűzfavesszőből font korbács, a siba.

Pázmándon húsvéthétfő reggelén a legények csoportosan végigjárják a házakat, a rokonoknál szomszédoknál, jó ismerősöknél, a korban hozzájuk illő lányoknál nem maradhat el a korbácsolás. A csoport betér a lányos házhoz, először a lányt korbácsolják meg. Mögé állnak, és az első legény kezdi a rigmust:

Sibiribi tojásos 
Keléses, bolhásos 
Esztendőre friss légy 
Ne olyan lusta, mint most! 
* 
Sibiribi zsíros halak 
Adj tojást a korbácsért! 
Még azt a darab kalácsot 
Azon fekszik egy garas 
Még abból is eleget. 

A verset szinte szótagolva, az egyes szavak között kis szünetet tartva mondják, és minden szótagra ütnek egyet a leányra. Megkorbácsolják a lány édesanyját, nagyanyját is. Ha lányt korbácsolnak, akkor a rigmushoz hozzáteszik: „Minél előbb menyasszony légy!” A korbácsolásért ugyanúgy festett tojás és ital jár, mint a locsolásért. Jó egészséget, erőt és frissességet kívánó funk­cióját szépen kifejezik a korbácsoló rigmusok.