Az örökség visszautasítása

Az örökség visszautasítására értelemszerűen az örökösnek van joga. A törvény senkit sem kényszerít arra, hogy más után örököljön. Kivételt jelent az állam, mint törvényes örökös, amelyet nem illet meg a visszautasítás joga. Az örökséget visszautasítani csak az öröklés megnyílása után lehet, tehát az örökhagyó halálát követően. Az örökhagyó halálát megelőzően hiába nyilatkozik a leendő örökös írásban arról, hogy az örökséget majd vissza kívánja utasítani, az ilyen nyilatkozat nem lesz érvényes. Fontos, hogy a visszautasításról az örökösnek kifejezetten nyilatkoznia kell. Az örökség visszautasítására nincs végső határidő. 
A visszautasítás jogáról való lemondásnak minősül az is, ha a hagyatéki eljárásban a visszautasításra vonatkozó nyilatkozat megtételére a közjegyző által tűzött határidőn belül az örökös nem teszi meg a visszautasító nyilatkozatot. A közjegyző a nyilatkozattételre vonatkozó határidőt a hagyatéki eljárásban részt vevő bármely érdekelt kérelmére kitűzi. 
Az örökség visszautasítását gyakran összetévesztik az öröklésről való lemondással. Szemben a visszautasítással az öröklésről való lemondásra csak az örökhagyó életében van lehetőség, az örökhagyóval kötött szerződésben. Általános szabály, hogy az örökösnek az egész örökséget van joga visszautasítani, tehát nem választhat ki egyes vagyontárgyakat a hagyatékból, amelyeket vissza kíván utasítani. 
Abban az esetben, ha az örökös­ végintézkedéssel és törvény alapján is örököl, akkor joga van arra, hogy a vég­intézkedésen alapuló örökrészt vagy a törvény alapján örökölt örökrészt önállóan is visszautasítsa. Így, ha például az örökös végintézkedés alapján örököl egy ingatlant, törvényes örökösként pedig egy gépjárművet, akkor dönthet úgy, hogy a gépjárművet nem kívánja örökölni, de az ingatlant igen.