Veszélyes „lakótársaink”: a darazsak

Itt a tavasz, éled a természet, egyúttal a különféle rovarok is. Vajon mennyire kell idén a darazsaktól, darázsinváziótól tartanunk? – tettük fel a kérdést Antal István méhészmesternek. A szakember szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt a darazsak száma Magyarországon. A globális felmelegedés pozitív hatással van a szaporodásukra. 

Míg a méhek általában a méhészek gondozása mellett kaptárakban élnek, addig a darazsak gyakran jelennek meg környezetünkben és fészkelnek ott, ahol nem számítunk rájuk. Bár találkozhatunk új otthont kereső méhrajjal is, de ez ritkábban fordul elő. 

– A darazsak bárhol képesek új kolóniát létrehozni, nagyon rövid időn belül akár focilabda nagyságú fészkek is kialakulhatnak, amelyek potenciálisan veszélyesek az ember számára. Nagyon gyakoriak, főleg a Székesfehérvár környéki települések fertőzöttek. Olyan helyeken szeret letelepedni a darázs, ahol nem veszik észre azonnal – jegyzi meg Antal István, aki a méhészet mellett már évtizedek óta foglalkozik a darazsak irtásával is, írja a feol.hu. 

Kevesebb eséllyel fészkelnek be hozzánk, pontosabban a házunkba, raktárépületünkbe, ha résmentesítjük a falakat, a tetőt. Ugyanakkor, ahol rést találnak, oda szívesen befészkelik magukat: ilyen kedvelt helynek számítanak például a régi építésű parasztházak nádtetős padlásai, sőt, az új építésű házak gipszkarton- és szigetelési anyagait is könnyen átrágják. Az átrágott anyagokon keresztül pedig érzékelik a lakásból beszűrődő fényt, oda bejutva akár néhány másodperc alatt ellephetik a lakást. 

Ha azt vesszük észre, hogy egy helyen gyakori a mozgásuk, ott bizony fészeknek kell lennie. A szemmel nem látható fészkek nagysága egyébként a szakember tapasztalatai szerint elérheti akár a két métert is. 

Antal István már a kisebbnek tűnő fészkek likvidálását sem ajánlja szakértő segítség nélkül. Darázstámadás esetén ugyanis már néhány szúrás is elég ahhoz, hogy allergiás ­reakció lépjen fel az arra érzékenyeknél, és a heves reakció így akár halált is okozhat.