Ősszel indul az első felmenő rendszerű kilencedikes osztály

Ebben a tanévben a központi írásbeli felvételi vizsgákra több mint 200 tanuló jelentkezett, beleértve a hat- és a négy­osztályos gimnáziumi képzést is, ami jelentős bővülést jelent, hiszen az elmúlt években ennél több tíz fővel kevesebben jelentkeztek erre. Ebben a megosztásban 34-en a hat, és értelemszerűen a többiek a négy évfolyamos képzésre felvételiztek. Nagyon fontos számukra, hogy olyan diákokat vegyenek fel, akik a tanulás és a minőségi oktatás irányába elkötelezettek. Az elbírálásnál a felvételi és a hozott pontszámok aránya kétharmad-egyharmad arányban esik latba, hiszen az előbbi sokkal objektívebb, míg az utóbbiak esetében nagyon nagy különbségeket láttak. 

– Honnan jelentkeztek a diákok, mekkora a merítés a kistérségben? 

– Az arányokat nézve kilencvenöt százalékban Dunaújváros és harminc kilométeres vonzáskörzetéből jöttek, de a Duna túloldaláról is jelentkeztek, például Dömsödről és Dunavecséről. Vannak távolabbi településekről is, de náluk rendre van valamilyen helyi kötődés, ilyenek például azok, akik a városban folytatják sportpályafutásukat. 

– Mennyiben látszik meg az írásbeli felvételi dolgozatok színvonalán az, hogy az iskolarendszerű oktatás jelentős része egy ideig online zajlott? 

– A tavalyi év, amely túlnyomó részt a kérdésben jelzett formában zajlott, sajnos a felvételi mutatókban is tapasztalható, különösen igaz ez a hat­osztályos képzés általános iskolai „szakaszára”. Az online leadott anyagokat számon kérni gyakorlatilag napi szinten a szülőnek kellett. A felsőbb évfolyamok felé haladva nyilván hatékonyabb volt már az online oktatás is, de ehhez nem csak a tanárok, hanem a diákok elkötelezettsége is kellett a számonkérés során, hogy „valós” eredmény születhessen. Az online oktatás miatt elsősorban a reál tárgyakban volt egy kisebb lemaradás, és mint tudjuk, a felvételi tárgyak a magyar és a matematika voltak, így ez a felvételi eredményeken is meglátszott. 

– Lesz szóbeli felvételi? 

– Szóbeli meghallgatás március első felében lesz, ez nem felvételi, pluszpontokat nem ad. Itt elsősorban az érdekel bennünket, hogy például idegen nyelvek tekintetében mit tanultak, milyen második nyelvet szeretnének, hogy adott esetben a csoportbontásokat is kialakíthassuk. Milyen az érdeklődési körük, a jártasságuk, hogy adott esetben milyen szak-, illetve képző köröket indítsunk. És kíváncsiak vagyunk a gyerekek kommunikációs és beszédkészségére, az irányultságára, hogy milyen tantárgyakat szeretnének majd emelt szinten hallgatni. Várjuk a diákokat a biológia, kémia, matematika és az informatika emelt szintű képzéseinkre. Azt is megkérdezzük tőlük, hogy a sport irányába mennyire elkötelezettek, és természetesen az is fontos, hogy a szülők mennyire érdeklődnek, támogatják-e a gyerekeket a törekvéseikben. 

– Az iskola őszre eléri tervezett kapacitásának felső határát. Elérik a hatosztályos képzésben a felmenő rendszert. Hogyan tovább? 

– Intézményünk adottságai lehetővé teszik ezt, hiszen megfelelő infrastruktúrával és felszereltséggel rendelkezünk ehhez. A versenyszellem erősítése szempontjából is fontos, hogy a kilencedik évfolyamtól már három párhuzamos osztály lesz. Természetesen ezután is lehetőség van az osztályokon belüli bontásra, amely mindig lehetővé teszi a személyre szabottabb képzést, hiszen a tárgyakat így, vagy többszörös csoportbontásban is oktatjuk. Ez az a tanulói létszám, amellyel a diákok hatékonyan és eredményesen tudnak tanulni, biztosítva nekik a családias színteret, az oktatási színvonalat, minőséget. 

– Jellemzően milyen szakirányban tanulnak tovább az érettségiző diákok? 

– Az elmúlt években a továbbtanulási hajlandóság a felsőoktatási intézményekbe jóval meghaladta a 80 százalékot. A legutóbbi évben szinte valamennyiüket abba az intézménybe vették fel, amelyet elsőként jelöltek meg. Úgy gondolom, hogy egyrészt az önbecsülés és a reális énkép is megvolt a diákokban. Több esetben magas pontszámkövetelményeket támasztó egyetemekre is felvételt nyertek diákjaink, akik például orvosi, pszichológusi vagy műszaki pályára mentek. 

– Az intézmény alig múlt tízéves. Mennyire járnak vissza a fiatal alma materba az innen indult, de már az egyetemeket is elvégzett diákok? 

– Visszajönnek. Ez nagy segítség az utánkövetésben. Még az első évfolyamon végzett tanulóink közül az egyikkel kapcsolatos legfrissebb élményemet örömmel osztom meg. Nevezetesen Kiss Bálintról, aki jeles átlaggal mestervizsgát tett a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen, és ott maradt dolgozni tanársegédként, ami nagy elismerése az ő teljesítményének. Kellenek az ilyen jó példák. Diákjaink közül nagyon sokan járnak vissza hozzánk, ez részben az érzelmi kötődésnek tudható be, részben pedig idegen nyelvet tanulni, ami szintén fontos számunkra. Úgy érezzük pedagógus társaimmal, hogy az itt átadott tudás megfelelő alapot nyújtott arra, hogy egykori tanulóink az egyetemen is megfelelőn tudják venni a tanulmányi akadályokat. 

– A Covid bár egyre csökkenő mértékben, de még mindig jelen van az életünkben. Megtanulták kezelni a napi munka során is. Mi várható az oktatási gyakorlatban? 

– Úgy gondoljuk, hogy a közoktatásban nem kell hosszú távon számolni az eddig megtapasztalt, vagy ehhez hasonló gyakorlattal. Bízom abban, hogy a koronavírus-járvány a végéhez közelít minden szempontból és az adott tárgyév közepére kifut ez a dolog. És bízom abban is, hogy a jelenléti oktatás marad, de az sem ártott, hogy megtapasztalta az ország és mi is azt, hogyan kell kezelni egy ilyen helyzetet.