2022.03.05. 14:00
Az ítélkezési szünet rendszere
Fotó: Shutterstock
A 2018-tól alkalmazandó új polgári perrendtartás a naptári évben két „rendes” ítélkezési szünetről rendelkezik. A nyári szünet július 15-től augusztus 20-ig tart, a téli december 24-től január 1-ig.
Az ítélkezési szünet a bírósági tárgyalásokra és a perbeli határidőkre van hatással. A bíróság működését egyéb tekintetben nem befolyásolja.
A szünet alatt is van lehetőségük az érintetteknek beadványokat benyújtani a bírósághoz, betekinteni a peres iratokba.
A határidők számításánál a szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. Például, ha a peres fél 2021. július 12. napján vette kézhez az elsőfokú ítéletet, akkor a fellebbezésre rendelkezésre álló 15 napos határidő szeptember 2-án fog letelni. Ennek oka, hogy a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszak nem számolható bele a határidőbe.
Ha a határidő hónapokban vagy években került megállapításra és a határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, akkor a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel. Például, ha a február 18. napján elkezdődött 6 hónapos határidő augusztus 18-án járna le, akkor a szünet miatt a határidő utolsó napja szeptember 18. lesz.
Az ítélkezési szünettel számított határidő esetén is érvényes a következő szabály. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
A 2018 előtti perekben alkalmazandó régi polgári perrendtartás csak a nyári törvénykezési szünetet szabályozta.
Azokra a régi polgári perrendtartást kell alkalmazni. Vannak olyan eljárások vagy perbeli cselekmények, ahol a sürgősségre tekintettel hátrányos lenne az ítélkezési szünet szabályainak alkalmazása. Az ilyen esetekre a polgári perrendtartás soron kívüli eljárást ír elő a bíróság számára.