Közkedvelt helyek voltak

Nézzük csak felsorolás szintjén, melyek ezek az épületek. Ilyen a régi Bánki Donát iskola, a Barátság iskola, a József Attila iskola, a kisegítő iskola, a szülőotthon, a 10 emeletes munkásszálló, a 8 emeletes nővérszálló, a Sirály étterem, az óragyár épülete, áruházaink (Skála, Kék Duna), a Kodály Zoltán utcai bölcsőde, az Erkel kerti óvoda, a Liszt Ferenc kerti bölcsőde, a Kőműves utca volt üzletei, a Vasmű út volt üzletei, az irodaház, a vívócsarnok (hűlt helye), a Hangulat bár és a mellette lévő ABC-áruház, a Béke étterem és a Vasmű Klub. Korábban a lista elejéről kezdtük, most menjünk a lista végére, és nézzük meg a Béke étterem és a Vasmű Klub történetét. 

A Béke étterem esetében az Üzletházról kell, hogy szó essék, amelynek szerves részét képezte az étterem az egység 1951-es megnyitásakor. Az épület a mai napig áll, az azt díszítő mozaikok védettek, de az épület már nem azt a funkciót tölti be, mint korábban. Fénykorában, vagy mondhatnánk a neonfeliratok fénykorában a Fűszer Csemege Textil Ruházat Divatáru feliratok díszítették az Üzletház mozaikos főoldalát. Itt nyílt meg a megye első gyorskiszolgáló boltja a fűszer-csemege részlegben. Belépéskor a vevő kapott egy blokkot, amit vett, annak az árát ráírták a blokkra, s mikor végzett a vásárlással, a papírt a kasszánál leadva fizetett. Akkoriban úgy nyilatkoztak a vevők, hogy 5-6 perc volt egy bevásárlás ezzel a technikával, amivel nagyon meg voltak elégedve. Aztán amikor 1969-ben az egész épületet fel kellett újítani a gyenge gerendázat, az elavult vízvezetékrendszer miatt, akkor például a ruházati boltnak ki kellett költöznie az épületből. De átalakításokat is foganatosítottak akkor az országos kereskedelem vezetői, racionalizáltak, összevontak, amelynek eredményeképpen az Üzletházban megszűnt a konfekcióosztályon a férfiruházat és a férficipő, valamint a férfidivatáru árusítása. 

1972-ben arról írt a Dunaújvárosi Hírlap, hogy a Vasmű úti villamossági szaküzlet költözött át az épületbe. Tehát az Üzletház valódi üzletház volt, de már ebből sajnos nem sok maradt: egy bútorbolt található az épület földszinti részének nagy részén. A neonfel­iratok is eltűntek. A homlokzatot és a mozaikokat 2004-ben felújították. 

Az épület másik nagy egysége a Béke étterem volt. Sajnos ma erről is már csak múlt időben beszélhetünk. Pedig a megnyitáskor nagy volt az öröm, hogy az épülő város barakkjai között lévő talponállók helyett/mellett létesült egy olyan étterem, ahol kulturált körülmények között lehetett ebédelni vagy vacsorázni. A város emblematikus helye lett, amelynek történetéről nem is olyan régen írtunk itt a Hírlap hasábjain. Így a részletekbe e helyütt nem is mennék bele, a cikk az interneten is megtalálható, de a cikk egy részét azért idézem: „A Béke presszó és étterem legutolsó üzemeltetője Kovács János volt, akit általában csak Csokiként ismernek a városban, elmondta, harminchárom évig, egészen 2020. április 15-éig volt az egység bérlője és üzemeltetője. – Szép időszaka volt ez az életemnek. Volt, amikor az ország egyik legfelkapottabb helyének számított. Fellépett itt Korda György és Balázs Klári, a Bergendy zenekar, a Benkó Dixieland, hogy csak néhány nevet említsek meg. Azonban a gazdasági helyzet egy időben úgy alakult, hogy át kellett állnunk a diszkóra. Többször komoly átalakításokat hajtottunk végre, a név is többször változott, voltunk Orfeum, Havanna, Fáraó és Buddha is. 2019-ben azonban olyan gazdasági körülmények között éltünk, amikor már anyagilag nem engedhettük meg az átalakításokat. Voltak ötleteink, de a tulajdonosokkal nem tudtunk megegyezni.” 

Nem tudjuk, mi lesz a hely sorsa, korábban a tulajdonos az említett cikkben azt nyilatkozta, hogy az állagmegóvási munkákat, a karbantartásokat folyamatosan elvégzik. Az étterem „körüli” mozgásokból arra következtetünk, hogy új tulajdonosa vagy bérlője lehet az épület éttermi, presszó felö­li részének. 

Másik mai „alanyunk” a Vasmű Klub. Történetét kezdjük időben visszafelé feldolgozni. Az előző választási kampány egyik nagy ígéretei közé tartozott, hogy újra feltámasztják a helyet, és erről a vasmű vezetőivel is tárgyalnak. Azóta eltelt majdnem két és fél év, de a Vasmű Klub még mindig zárva van. A továbbiakban a helyi sajtóarchívumok vonatkozó fejezeteihez folyamodunk a Vasmű Klub történetének felelevenítésében, de most már induljunk a kezdetektől. Gépgyári Klub volt már az ötvenes években is, de akkor még az akkori Sztálin úton volt megtalálható. A „jelenlegi helyén” 1964-ben nyílt meg a klub előadóteremmel, klubszobákkal, társalgóhelyiségekkel. Nagy volt itt az élet, ahogy a Hírlap korabeli száma írja: társasjátékozás, sakkozás, zenehallgatás, tévénézés, mindenki megtalálta a kedvére való elfoglaltságot. Még annak ellenére is, hogy a megnyitó előtt az a vélekedés járta, hogy ahol nincs sör és kártya, ott nem is lesz meg a munkásklubjelleg. Mint a Hírlap megírta, 500-600 ember jött össze a klubba vasárnaponként, pedig se sör, se kártya nem volt, az erre bazírozó „elemek” el is távolodtak a klubtól. Lett itt később gyermekkönyvtár, irodalmi színpad, rendeztek kiállításokat is. 

Alig öt évvel a nyitás után fel is kellett újítani a helyet. Később lett itt ifjúsági, majd még később popklub is, sőt neves előadók, zenészek, színészek is adtak koncertet, estet ezen a helyen. Így teltek a hetvenes és a nyolcvanas évek. 1991 telén megszűnt a gyermekkönyvtár, majd átszervezésről, bérbeadásról szóltak a hírek. Aztán 2004-ben a következő látott napvilágot: „A Dunaferr Rt. felkínálta megvételre az önkormányzatnak a Vasmű Klubot, ahol most a Dunaújvárosi Városi TV működik. A DTV Kht. ügyvezetője támogatja a vásárlási szándékot, de az önkormányzat nem szándékozik megvenni az ingatlant. Aztán sok év csend következett, majd az említett politikai lózungok írtak pár sort a Vasmű Klub történetéhez, és aztán újra a csenddé lett a „főszerep”. (Folytatjuk)