Ezúttal a pálinkák voltak porondon a borászoknál

László Norbert, amikor a megjelenteket köszöntötte, arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem verseny, hanem értékelés. 

A résztvevők száma talán egy kicsit kevesebb volt a vártnál, nagyrészt borászok hozták el a pálinkájukat. Azt gondolná az ember, hogy a törköly dominált, hiszen a szőlő végtermékét, a préselés utáni törkölyt általában kifőzik a borászok. De a valóság az, hogy nagyon sok volt a gyümölcspálinka, olyan különlegességeket is lehetett véleményezni, mint a birs, vagy a meggy. 

A mustra után László Norbert, aki gyümölcs profilanalitikus és párlatkészítési technológus, a perkátai Scientia Pálinkapárlat és Gasztrokulturális Egyesület tagja, összegezte a tapasztalatokat. 

– Tizenkét fajta pálinka huszonhat mintáját véleményeztük. A legelső benyomásunk az volt, hogy a két évvel ezelőtti mustrához képest hatalmas a minőségi előrelépés. Lehet, hogy a pálinkakészítők megfogadták az akkori tanácsainkat. Voltak kimagasló termékek, mint például Fülöp Ferencné birspálinkája, vagy Béres Gábor irsai szőlője, amelyek az aranyérmesek közül is kiemelkedtek. (Érdekesség, hogy a mustrára Béres Gábor a mátraaljai Bodonyból érkezett – a szerk.). Voltak hibás pálinkák, de az érmesek domináltak. 

Összességében öt pálinka kapott arany, tizenhárom ezüst és három bronz minősítést. 

A bírálat húszpontos rendszerű volt és négykategóriás, minden kategóriát 1–5 pontig véleményezték. A kategóriák: tisztaság, gyümölcskarakter, szájérzet és harmónia. 

De, ha már szóba került a bírálati rendszer, talán érdemes tudni, hogy nem csak a húszpontos rendszer létezik. Megkülönböztetünk összehasonlító bírálatot, rangsorolásos bírálatot is. A pontozásos bírálatnál 20 és 100 pontos rendszerrel „dolgoznak” a szakemberek. A termék vagy az alapanyag kiválasztásánál használatos 20 pontos a versenyek gyors és korrekt rendszere, a 100 pontosnál pedig nagyobb felbontással, analitikusan értékelhetők a különbségek. Ami a lényeg: először mindig a pálinka színét szemrevételezik, ezután következik a tisztaság vizsgálata. Majd jöhet az illat, utána pedig az íz kóstolása 

Schmidt Attila, a borrend nagymestere elmondta, két éve Fónagy József borrendi tag ötlete volt a pálinkamustra megszervezése. 

– Ez volt a második, mivel tavaly a járvány miatt nem tudtuk megrendezni. A borrend egyik alapvető feladatának az alkoholfogyasztás kultúrájának terjesztését tartja, ezért úgy gondoltuk, jó az elképzelés, és ezért kalandozunk egyet a pálinkakészítés területén is. A bormustra mintájára a borrend biztosította a helyiséget, a poharakat, az ételt. 

Schmidt Attilától megtudtuk, a következő nagy eseményük február 19-én a borrend tisztújító közgyűlése és a gazdanap lesz a Bálint Ágnes Művelődési Ház és Könyvtárban. Ezúttal a gazdanap nem lesz nyilvános, csak a borrend tagjai vehetnek részt rajta, ennek egy oka van: a koronavírus-járvány.