Az örökbefogadás kétféle fajtájáról

Az örökbefogadásnak két fajtája van: nyílt és titkos. A két típust annak alapján lehet elkülöníteni, hogy a szülő ismeri-e az örökbefogadó szülőket, és így járult hozzá gyermeke örökbefogadásához, vagy anélkül járul hozzá az örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó szülőket ismerné, illetve hozzájárulására felróható magatartása miatt nincs szükség. Az előbbi esetben nyílt, az utóbbi esetben titkos örökbefogadásról beszélünk. Viszont az örökbefogadást követően a két típus semmilyen vonatkozásban nem különbözik egymástól. 

Az örökbefogadást megelőzi az örökbefogadás előtti eljárás. Az örökbefogadás előtti eljárás célja, hogy megállapítsák, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e a gyermek örökbefogadására. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. A gyámhivatal a gyermek érdekében elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást engedélyezi. 

Örökbe fogadni kiskorú gyermeket lehet. Kiskorú, aki a 18. életévét nem töltötte be. A 14. életévét betöltött kiskorú a beleegyezésével fogadható örökbe. A 14. életévét be nem töltött kiskorú véleményét pedig az örökbefogadás engedélyezése során figyelembe veszik, rendszerint az életkorának, ítélőképességének megfelelő súllyal. 

Örökbe fogadni főszabály szerint olyan gyermeket lehet, akinek a szülei nem élnek, vagy akit a szülei megfelelően nevelni nem képesek. Kivételt képez ez alól, ha valaki házastársának gyermekét szeretné örökbe fogadni – rendszerint 6–8 év alatti gyermekek örökbefogadását engedélyezik. Örökbefogadó az lehet, aki a 25. életévét betöltötte, cselekvőképes, továbbá a gyermeknél legalább 16 évvel, legfeljebb 45 évvel idősebb. Ha két személy fogad örökbe valakit közös gyermekként, akkor az életkornak és korkülönbségnek az egyik örökbefogadó tekintetében kell fennállnia. 

Dr. Unger Zsolt

ügyvéd