Remek kézműves sajtok, erdélyi alapgondolattal

Klasszikus családi vállalkozásról beszélhetünk a Kati Világa esetében. Az édesapa, László Boldizsár agrármérnök – ha valakinek a név ismerős lenne, akkor nyugodtan gondoljon a Cotton Club Singers egyik alapítójára, László Boldizsárra, aki most operaénekes. A leány, aki eredetileg a filmszakmában dolgozott, László Katalin készíti a recepteket, készíti a sajtokat, az árusítást pedig László Boldizsárné Ági „hajtja végre”. 

Így találkoztunk vele a dunaújvárosi vásárban, és beszélgettünk a sajtkészítés rejtelmeiről is. 

– Sokat nem tudok arról beszélni, hogyan készülnek a sajtok, mivel ez a lányom asztala. Persze én is képben vagyok, hiszen a vásárlóinknak be kell tudnom mutatni a termékeinket, sőt, meg is kell kóstoltatnom azokat. 

Ági asszonytól megtudtuk, hét éve foglalkoznak a sajtkészítéssel, és négy éve járnak Dunaújvárosba, ami az országban az egyik kedvenc helyük. 

– Nagyon kulturált a piac, normális a helypénz. Járunk a Dunai Kincses Kert termelői piacra is, sőt, az első alkalomtól kezdve ott vagyunk. Már akkor is jelen voltunk, amikor még nem a Szalki-sziget adott otthont a piacnak. Nagyon szépen bővül a kínálat, és egyre több sajtárus is felállítja standját. Mindenkinek kialakult vevőköre van, szerencsére igényük van az embereknek a minőségi sajtra. Nekünk van egy törzsvásárlónk, akit sokszori próbálkozásom ellenére sem tudok megkínálni egy sajtszelettel, mert mindig azt mondja: tudom, hogy jó. 

A Kati Világa sajtok erdélyi eredetűek, László Katalin ugyanis Kézdivásárhelyen Asztalos István sajtmestertől tanult, és a régi, ma már letűnt világ ízeit próbálja visszahozni. 

Érdemes kísérletezni, a fantázia sok jó dolgot szül: például a lila hagymás és a csilis füstölt sajtot

Arra a kérdésünkre, hogy ezek szerint erdélyi sajtokról van-e szó, azt a választ kaptuk, hogy az alap az erdélyi, de a fűszerezés az övék, már csak azért is, mert Erdélyben nem szokták fűszerezni a sajtokat. (E sorok írója tapasztalta, hogy érdemes bátran nyúlni a fűszerezéshez sajtok terén is, hiszen zseniális a provence-i, a lila hagymás, vagy a csilis füstölt és nem füstölt változata. De az újonnan a kínálati listához „csapódott” diós sajt is megér egy próbát.) Saját Jersey teheneik vannak, amelyek magas zsírtartalmú tejjel biztosítják a kiváló tej­alapanyagot. 

– A lányom szabadtartásban tartja őket. Ha néha meg kell válnia valamelyik állattól, csak úgy adja el, hogy kiköti, kizárólag szabadtartásban maradhatnak. Az egyik nagy kedvenc Bambuka, akitől még puszit is lehet kapni. 

A Kati Világa sajtok kimondottan olcsónak mondhatók, ezért is merült fel az a kérdés, hogyan lehet megélni a sajtkészítésből. 

– Minden relatív, az is, hogy kinek mi a normális, kinek nem, kinek milyenek az igényei, de tisztességesen megvagyunk. Persze sokat számít az, hogy sajátok a teheneink, van egy kis földünk, ahol a takarmányt előteremtjük, vagyis önellátóak vagyunk. 

Beszélgetésünk elején Ági asszony megemlítette, hogy Dunaújváros az egyik kedvenc helyük. Azt kérdeztük: járják-e az országot, vagy csak Paks környékét. 

– Dunaújváros mellett Paks és Dunaföldvár a bázisunk, de az ország több helyén is megfordulunk, különböző vásárokon, piacokon. Sőt, sajtmustrákon is részt szoktunk venni. Legutóbb Székesfehérváron az Andráspusztai büdöskénk első díjat kapott. Az utóbbi időben, persze mint az élet annyi területén, nekünk is nehezebb volt a helyzet. A koronavírus-járvány miatt nem tudtuk úgy járni az országot, mint korábban, de nem panaszkodunk. 

És mi, vásárlók sem panaszkodunk, hiszen az ilyen remek családi vállalkozásoktól igen jó falatokhoz juthatunk.