Dunaújváros

2022.01.18. 20:00

Az öregfiúk is emlékeztek „Szepire”

A múlt héten szombaton hetvenkét éves korában elhunyt egykori kiváló labdarúgóra, Szepessy Lászlóra emlékeztek kedden a Dunaújvárosi Kohász öregfiúk csapatának a tagjai. A ­DPASE egyik öltözőjében gyújtottak gyertyákat, mécseseket a játékosok.

Agárdy Csaba

Az öregfiúk megrendülten emlékeztek tegnap délután Szepessy Lászlóra

Az öregfiúk megrendülten emlékeztek tegnap délután Szepessy Lászlóra

Hétfőn ugyanitt (csak az öltözők előtt) a Dunaújvárosi PASE NB III-as csapata szervezésében gyújtottak többen gyertyát Szepessy Lászlóra emlékezve, most pedig az egykori játékostársak tették ugyanezt. 

 

„Szepi” kétszer is játszott a Dunaújvárosi Kohászban, előbb 1975 és 1978 között, majd 1985-ben. Később háromszor is vezetőedzője volt a Dunaújváros FC-nek 2004 és 2008 között. 

Budapesten született, de ezer szállal kötődött Dunaújvároshoz. Ide nősült, Azari Évát, a Kohász egykori kézilabdázóját vette feleségül. Fiai közül ketten sokáig az Acélbikáknál jégkorongoztak, Róbert jelenleg a DPASE csapatkapitánya. 

 

Kedden az öregfiúk edzést tartottak, előtte emlékeztek meg Szepessy Lászlóról. A nagy szél miatt az öltöző egyik asztalára helyezték el a gyertyákat, a mécseseket és a virágokat. A tréningen megjelentek szinte körbeállták az asztalt, és szó nélkül, nagy csendben gondoltak az egykori kiváló labdarúgóra. 

 

Gróf András a Kohászban, majd az öregfiúk között is csapattársa volt Szepessy Lászlónak. 

– Nemcsak csapattársak voltunk, hanem a Dunaferrben a stábban is együtt dolgoztunk, én voltam az ügyvezető, ő pedig a junior együttes edzője. Nagy dumás, vagány, igazi csibész volt. Egyszer a gyúrónknak, aki cukorbeteg volt azt mondta: „Ezeknek a fiúknak az én szövegemre annyira szükségük van, mint neked az inzulinra.” Egyéniség volt, az öltöző központja. Mindig megvolt a véleménye. Élete volt a labdarúgás. 

Horváth Attila (szemben) mécsesgyújtás közben. Csak szép emlékei vannak „Szepiről”Forrás: Zsedrovits Eniko

Horváth Attila az öregfiúkban játszott együtt „Szepivel”: 

– Nekem az első emlékem vele kapcsolatban az, amikor először láttam NB I-es mérkőzést, a Csepellel játszott a Kohász, és ő fejelt egy gólt, azzal lett 1–1 az eredmény. Innentől kezdve végig követtem a pályafutását, nagyon örültem annak, amikor a Ferencvárossal, majd a Győrrel is bajnok lett, s a Fradival is edzőként. Én nem voltam kiemelkedő labdarúgó, ezért nagy büszkeség volt vele egy öltözőben készülni, remek volt hallgatni a történeteit. Csak szép és pozitív emlékeim vannak vele kapcsolatban. 

 

Boldóczki Sándor is az 1985-ös csapatban, és persze az öregfiúkéban szerepelt együtt Szepessyvel: 

– Nagy egyéniség volt, manapság már talán nincsenek is olyanok, mint ő volt. A humorával mindenkit maga mellé állított, jó ember volt. Nagyon sajnálom, hogy elment közülünk. Amellett, hogy jó ember, kimagaslóan jó futballista is volt. Nem véletlen, hogy a Ferencvárossal és a Győri ETO-val is bajnok lett. 

----

Az égi ligában

Szevasz Krónikás! Dolgozol, leülhetek hozzád, hogy vagy, mi újság? – tévedhetetlenül, rendre így kezdődött a megszámlálhatatlan kávéházi beszélgetéseink sorozata (legalább harminc éven át), amikor elegánsan leült mellém egy kávéra, ásványvízre, és azonnal belekezdett. 

Először is baráti szigorral, és praktikusan kemény kritikával megtoldva a fejemre olvasta, hogy az adott időszakban mit látott, hallott, olvasott tőlem a világ számára legfontosabb tárgy­köréből a labdarúgásról. Ez után jött egy rövid (foci) szakmai továbbképzésem, amit a hazai és a nemzetközi közéleti hírek szemléje, majd a konkrét tervei következtek. Végül, de hasonló fontossággal a család. Mindkettőnkké. 

Arra is volt ereje és ideje, hogy rendre rám rivalljon: láttad? Ezt is mondd be!

Külön kategóriás események voltak azok a meccsek, amiket együtt láttunk, pláne, amikor ő volt a Mester, és persze az interjúk – vele. Egy ideig még mindenféle időjárással dacolva, az oldalvonal mellől tudósítottam élőben. Azt a legjobban szerette, hiszen a csapata dirigálása, a sporik véleményezése mellett arra is volt ereje és ideje, hogy rendre rám rivalljon: láttad? Ezt is mondd be! Legutóbbi alkalmakkor a kór elleni bravúros győzelmét beszéltük végig, és persze egyből a terveit. A visszavágóra nem gondoltunk. És most vége a közös szemináriumainknak! 

Szepessy László az utolsó percéig hittel élő Bajnok, a Mester az örök labdarúgó egy másik ligába igazolt. Ugye nem kell mondanom, hogy mennyire sajnálom?!

Balogh Tamás

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában