Ezek a méhek

2022.01.08. 20:00

A méhlegelők hasznosságáról szóló viták sajnos örökéletűek

Ifj. Jenei Ferenc méhésznek, a Dunaújváros és Vidéke Méhész Egyesület elnökének, és a Földvár Méz Brand tulajdonosának az akácméze az Év méze-versenyeken már arany fokozatot is hozott. A méhészek különös világáról beszélgettünk.

Balogh Tamás

Az elöregedett viaszt ki kell olvasztani és új műlépet hengereltetni abból, amit azután a fakeretbe kell helyezni, hogy tavaszra minden készen legyen az új szezon kezdéséhez Fotók: Balogh Tamás

– Az egyesületükről és az egyesületi életről mit mondana el lapunk olvasóinak? 

– Számomra egy örömmel vállalt munka a körzet méhész társadalmának összefogása, és az ősztől tavaszig terjedő időszakban a kéthetenkénti közös rendezvényeik lebonyolítása. Sajnos az utóbbival kapcsolatos feladataim a vírus miatt lecsökkentek, hiszen ilyesmit nem rendezhettünk. Pedig ezekre nemcsak a kellemes időtöltés, hanem a szakmai kapcsolatok erősítése, az információcsere, tehát egyfajta továbbképzés miatt is szükség lenne. 

– Mi a titok? 

– Nem tudhatjuk, hogy kinek mi számít annak. A mai világban a legtöbben zárkózottá válnak, kevés információt osztanak meg, de egy szakmának az előrelépéshez mégis szüksége van rá. A fennmaradásunk érdekében muszáj egymásnak segítenünk. Vannak, akiknek az elhangzottak semmit sem érnek, mert más technológiát használnak, de egy-egy hasznos mondat elcsípése is sokat érhet. 

– Vannak kereskedelmi csalafintaságok? 

– Hosszú előadásba bonyolódhatnánk a különböző csalafintaságok taglalásával. A legfontosabb, hogy különválasszuk a bolti és a termelői mézet. A fogyasztók figyelmébe ajánlom, hogy az egyiket a méhek állítják elő, amit a méhész a szaktudásával, a legtisztább módszerrel próbál kinyerni tőlük. Ebben az esetben igazi mézről beszélünk. 

– A bolti árukat tehát ettől el kell különíteni. Ugye? 

– Azokról senki nem tudja, hogy valójában milyen iparilag előállított termékekhez adagolják a mézet, tehát mit is tartalmaznak! Olcsó, kutyulásos eljárással, a fogyasztót becsapva, a piaci árversenyt megnyerve kerülnek forgalomba. A méz a harmadik leghamisítottabb élelmiszer a világon. 

– Válaszd a hazait! Ez lehet a vezérelv? 

– A méz esetében, az elmúlt hetek botránya után, már erre sem mernék rábólintani. A magyar megjelölése mellett is kínai volt az üvegekben. Az övék drágább a miénknél, és világszerte felvásárolják azt, mivel nem termelnek annyit, amennyit elfogyasztanak. Nincs bajunk az ottani kollégáinkkal, hiszen vélhetőleg ők is hozzánk hasonló küzdős emberek lehetnek, akiknek ellenségük a saját gazdaságuk. Az is ismert, hogy a kínai ipar bármilyen termékből annyit képes előállítani, amennyit el tudnak adni bárhol a világon. Ezek a dolgok megerősíthetik, hogy aki igazit fogyasztana, az az ártól függetlenül a termelőtől vásároljon! 

– A hivatása a méhészkedés? 

– Azt gondolom, hogy a feleségem és én is, a húsz évnyi, ezzel töltött főállású munka után fanatikus méhészekké váltunk. Szerintem másként ezt a szakmát sem lehet eredményesen csinálni. Nyilván rengeteg energia, munka, tanulás, ráérzés, és nagyfokú szerencse kellett ahhoz, hogy eddig eljussunk. Ezekben az években az utóbbira különösen nagy szükség van ebben a szakmában. 

Húsz évnyi ezzel töltött főállású munka után fanatikus méhészekké váltak

– Az időjárás számít? 

– A méhészet nagyon érzékeny a szélsőségeire. A Hungaricumnak nyilvánított akácmézünk alapanyaga a fa virága, nagyon fagyérzékeny. Virágot ugyan utána is képes hozni, de annak a mézelési értéke már közel sem százszázalékos. Az elmúlt néhány évben eredeti virágot egy-két kivétellel, nagyon ritkán lehetett látni. Ezért emelkedett jelentősen az ára. 

– Ez egy egész éves elfoglaltság? 

– Csak látszólag annyi a dolgunk, hogy a tavasszal kivisszük a tanya végére a kaptárokat, a nyáron pedig hazahozzuk a mézet. Ezt az időszakot méztermelésnek nevezzük. Ahhoz, hogy ezt eredményesen tudjuk elvégezni, az év többi időszakában is bőven van tennivalónk. A méheknek szinte folyamatos gondoskodásra van szükségük. Van feladat a tél folyamán is. Az elöregedett viaszt kiolvasztani, és új műlépeket hengereltetni azokból, amiket azután a fakeretekbe kell helyezni, hogy ­tavaszra minden készen legyen. Ilyenkor van az ideje a mézterek, a műhelyek és az irodák fertőtlenítésének is a méhbetegségek terjedésének megakadályozására. Persze a mézzel is van tennivaló, hiszen kezeljük, adagoljuk és el kell juttatnunk a fogyasztókhoz is. 

– Élelmiszerként kell vele bánni? 

– Ez a hosszú tapasztalat segített abban, hogy a befejezés előtt álló telephelyünket ennek megfelelően alakítsuk ki. Fontos volt, hogy megfeleljen a mai kor követelményeinek. Ezen a telken nem a családi házunk van, hanem egy olyan létesítmény, ahol minden egyes szög azért van arra a helyre beütve, hogy a technológiánk ideálisan szolgálja ki a munkafolyamatokat, valamint a tisztasági és a fertőtlenítési elvárásokat is. A méhek természetesen az erdőben vannak, de a méztéri lépeket ide hozzuk haza, és itt pergetjük ki azokat. A mézet pedig előkészítjük és adagoljuk a vásárlóink kiszolgálására. 

– A méhek kétezer évvel ezelőtt is így tették a dolgukat. Miért kellett változtatni? 

– Egy állományszint elérése nyomán, amikor már hivatásszerűen ebből élünk, a szakma szeretete mellett első számú dolog a profit termelése! A mezőgazdaság egyik szereplői vagyunk, ezért annak jellege miatt, tartalékokat is kell képeznünk, hiszen a munkánkat a természeti tényezők döntően befolyásolják. Ezt a jelentős állományt a lehető legkisebb élőerővel (mert nem találunk munkásokat) kell dolgoztassuk és ellátnunk. A méztermelés időszaka rövid, mintegy másfél hónapos, ezért az akkor jelentkező feladatokat azonnal el kell végeznünk. Mivel csak magunkra számíthatunk, a lehető legteljesebb módon gépesítenünk kellett a folyamatokat. 

– A legjobb embere a kedves felesége, a csapat másik felét pedig ön alkotja? 

– Minden hasonló helyzetben lévő ember tudja, hogy a megfelelő hátország nélkül ezt a munkát nem tudnánk elvégezni. Ezért is ő a legnagyobb segítségem. A hétköznapi, a családot ellátó feladatai elvégzése után ő is jön a telepre, mert itt is van neki tennivalója. Így aztán mi egy kétszemélyes csapat vagyunk. A kitartó és színvonalas munkánknak köszönhetően az eredményeink önmagukért beszélnek, amikre nagyon büszke vagyok és erősen doppingolnak. Mindig találok magamnak újabb kihívásokat és kísérletezésre való inspirációt, mert még jobbak akarunk lenni. 

– A méz az egészségünk őre? 

– Az ágazatunk országosan hanyatlóban van, de a vírushelyzet sokakat ráébresztett arra, hogy szükségünk van a természetes élelmiszerekre. Ehhez egy nagyon hatásos segítség a méz, és a belőle származó készítmények fogyasztása. 

Ifj. Jenei Ferenc az Év méze arany fokozatú oklevéllel és a mézzel

– A tévhitekről: a méz édes, biztosan cukorból van, és ezért meghízunk tőle? 

– Sokat beszélünk róla, de még többet kellene. Szőlő- és gyümölcscukrokat tartalmaz, azoktól nem kell félni. Felgyorsítja az anyagcserénket, a szervezetünk egy kicsit több energiát tud leadni, mint amit általa bevittünk. Az élsportolók kockázatmentes és hasznos csemegéje lehet. 

– A cukor miatt rontja a fogainkat? 

– Szerencsére nem, hiszen baktériumölő, fertőtlenítő hatása is van, tehát nem rontja el a fogainkat, mint a sok másfajta kedvelt édesség. 

– Miért kristályosodik ki? 

– Azt nem a hamisítás, hanem a benne lévő cukrok összetétele okozza. A repcemézben például több a szőlőcukor, ezért a pergetés után néhány héttel bekristályosodik. A vegyes virágméz is hajlamos rá. Az akácmézben kisebb az aránya, ezért ez akár több hónap után sem fordul elő vele. A termékek minősége nem, csak a halmazállapotuk változik meg. 

– Kóstoltatták is a terméket... 

– A vírushelyzetig személyesen jártunk az iskolákba a gyermekekkel megkóstoltatni a mézet, mert mindig vannak olyanok, akik odáig nem ismerték azt. Nagy örömmel végeztük azt a munkát. Nekem az is egy dopping, sőt egy befektetett munka. 

– Méhek nélkül nincs mezőgazdaság sem! 

– Ezt mindenki tudja, ezért ott vagyunk a mezőgazdászok megbeszélésein, de a vegyszerlobbi erejével szemben nem tudunk mihez kezdeni. A méhlegelők hasznosságáról szóló viták örökéletűek, pedig nélkülük nincs méhészet. A méhecskékkel a civil embereknek más dolguk nincs, mint gyönyörködni bennük, és élvezni a munka eredményét, a gyümölcsöket, a terméseket. Az összes, asztalra kerülő élelmiszer egyharmada függ a munkájuktól! 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában