2021.11.20. 14:00
A kegyelmi eljárás a gyakorlatban
Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. Az igazságügyi miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében felel a kegyelmi ügyekért, ennek keretében előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit.
Fotó: pixabay
A kegyelmi eljárás típusai: eljárási, végrehajtási és mentesítés iránti kegyelmi eljárás.
Kegyelem iránti előterjesztést hivatalból vagy kérelemre a büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően a miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre a miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.
Az ítélet jogerőre emelkedését követően kegyelmi eljárás kizárólag a még végre nem hajtott büntetésekre, például a szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás és a mellékbüntetésre vonatkozhat.
A kegyelmi kérelem benyújtásának a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya.
Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be.
A kegyelmi kérelem illetéke ötezer forint. A terhelt, a törvényes képviselője vagy a védője által, valamint a hivatalból kezdeményezett kegyelmi eljárás illetékmentes.
Ha a kérelmet nem a terhelt nyújtotta be, a terhelt hozzájárulását vagy védő esetén meghatalmazását be kell szerezni.
A büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál az ügyésznél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás folyik.
Dr. Unger Zsolt
ügyvéd
