Történelem

2021.09.08. 16:00

A japán vezetők lehetségesnek tartották a béketárgyalásokat

1945. szeptember 2-án, vasárnap reggelén a Tokiói-öbölben horgonyzó Missouri csatahajó fedélzetén a Sigemicu Mamoru japán külügyminiszter vezette delegáció aláírta a japán fegyverletételről szóló okiratot, ezzel formálisan is véget ért a második világháború.

Farkas Lajos

A feltétel nélküli japán kapitulációval a szövetségesek teljes győzelmet arattak a tengelyhatalmak felett, ma is vita tárgyát képezi, hogy ehhez a kapitulációhoz szükséges volt-e a két atombomba ledobása Hirosimára és Nagaszakira, hiszen a Szovjetunió ígéretéhez híven megnyitotta az új frontot és Vaszilev­szkij tábornok parancsnoksága alatt körülbelül 1 millió katonát csoportosított át a Távol-Keletre. Augusztus 9-én a Vörös Hadsereg több irányból is támadást intézett Mandzsúriában a japánok ellen, és a gigantikus hadműveletnek köszönhetően a japán megszállókat néhány nap alatt kiszorították az általuk leigázott területekről. A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést a második világháborúban a német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére alkalmazzák. Az elnevezést elsősorban a három tengely-nagyhatalomra, Németországra, Olaszországra és Japánra használják, de tengelyhatalomnak, vagy tengelyhez tartozónak szokták nevezni a később e szövetségi rendszerhez csatlakozó más országokat is. Az elnevezés onnan ered, hogy Mussolini 1936. november 1-jén a következő szavakkal hozta nyilvánosságra a néhány nappal korábban megkötött német–olasz egyezményt: „a Berlin–Róma-ív nem egy választóvonal, hanem egy tengely, amely köré Európa többi állama csoportosul”.

A japán fegyverletétel napján Sztálin rádióbeszédet intézett a Szovjetunió népeihez, amelyben bejelentette, hogy Japán teljes vereséget szenvedett, letette a fegyvert, és ezzel a világfasizmusnak két melegágya, Németország valamint Japán megsemmisült. Ez a fasizmus – mondotta Sztálin – robbantotta ki a világháborút, és taszította a civilizációt a pusztulás szélére. Beszéde további részében történelmi visszapillantást engedett Oroszország és Japán viszonyára, a Japán áskálódásokra a Szovjetunió ellen, kitért Tokió különböző támadó kísérleteire, amelyeket a Vörös Hadsereg minden esetben vérbe fojtott.

– Mától kezdve – fejezte be beszédét a szovjet diktátor – mentesnek tekinthetjük országunkat a nyugat felől fenyegető német és a kelet felől jövő japán elözönléssel szemben. Beköszöntött a nemzetek és az egész világ által régóta áhított béke. Sok szerencsét kívánok nektek, kedves honfitársaim a nagy győzelemhez, a háború sikeres befejezéséhez, a világbéke eljöveteléhez!”

Japán hódító politikája

Japán az 1930-as évektől kezdve terjeszkedett a távol-keleti és csendes-óceáni térségben, 1931-ben elfoglalta Mandzsúriát, majd 1937-től leigázta Kína nagy részét, két év múlva betört Mongóliába, ahol a szovjet Vörös Hadsereg állította meg, 1940-ben pedig megszállta Indokína északi részét. A második világháború a csendes-óceáni hadszíntéren 1941. december 7-én kezdődött meg, amikor Japán hadüzenet nélkül megtámadta az Egyesült Államokat, súlyos károkat okozva a Pearl Harbor-i támaszponton állomásozó amerikai flottának. A japán haderő ezután szinte akadálytalanul nyomult tovább, először behatolt Burmába, majd elfoglalta Szingapúrt, a Fülöp-szigeteket, Holland-Indiát és már Ausztráliát fenyegette. Szinte elérhető közelségbe került a Tokióban elképzelt „Nagy Kelet-Ázsiai Közös Jóléti Övezet” létrehozása. A Japán Birodalmi Hadsereg a XX. század elején már az egyik legmodernebb hadsereg volt egész Ázsiában, az állomány jól képzett volt, magas fegyelemmel rendelkezett, és nagyon jól fel volt szerelve a kor legmodernebb harci eszközeivel. Az amerikaiak hatalmas anyagi és létszámbeli fölénye azonban egy idő után érvényesülni kezdett, amíg a japánok a háború alatt 10 repülőgép-hordozó hajójuk mellé mindössze 18-at tudtak megépíteni, addig az USA 120-at.

A japán katonák kiválóan harcoltak, de hiába voltak önfeláldozóak

A Pearl Harbor-i hadikikötő ellen 1941. december 7-én végrehajtott, mindent elsöprő japán támadás felkészületlenül érte az Egyesült Államokat, akkor Jamamoto Iszoroku tengernagy volt a japán flotta főparancsnoka. Felismerte, hogy egy elhúzódó háborúban országának nincs esélye az USA ellen, így egyetlen lehetőségnek azt látta, ha a háború elején egy gyors, megsemmisítő csapással kikapcsolják a harcból az amerikai flotta főerőit, majd egy villámháborúval még azelőtt békére kényszerítik Washingtont, mielőtt az óriási amerikai ipari erőfölény, egy Japán számára megnyerhetetlen anyagháborúvá változtatná a konfliktust. Amikor eldőlt, hogy Japán háborút indít az Egyesült Államok ellen, Jamamoto tengernagy kimondta, ha a császári haderő fél év alatt nem vonja uralma alá a Csendes-óceán térségét és az anyaország nyersanyagellátását biztosító kontinentális területeket, akkor mindent elveszíthet. Igaza lett.

Az amerikaiak napról napra erősebbek lettek

A japán katonák kiválóan harcoltak, de hiába voltak megszállottak és önfeláldozóak, 1942 végétől már védelemre kellett berendezkedniük. Az amerikai vezérkar a „szigetről szigetre ugrás” stratégiáját alkalmazta, ami azt jelentette, hogy az elfoglalt szigeteken azonnal repülőtereket építettek, majd csak miután onnan tovább szálltak a gépeik, akkor fogtak hozzá a szigeten maradt japán alakulatok felszámolásához. A második világháború vége felé, pontosabban 1944. június 19-én, a japán császári haderő az amerikaiakkal vívott filippínó-tengeri csatában három repülőgép-hordozót és 476 vadászrepülőgépet veszített, ez akkora veszteség volt, melyet a japán gazdaság már nem tudott pótolni. A filippínó-tengeri csata egy döntő tengeri ütközet volt, ettől kezdve a Japán Császári Haditengerészet folyamatosan hátrálni kényszerült, az Indonéziában még harcoló japán erőket pedig ezzel a győzelemmel az amerikaiak teljesen elszigetelték. 1945-ben a már több mint másfél millió katonát számláló, 25 ezer repülőgépet, hatalmas flottát felvonultató amerikai hadsereg előtt nyitva állt az út a japán anyaország felé, az utolsó védvonalnak számító, erődnek kiépített Okinavát hatalmas véráldozatok árán 1945 áprilisára foglalta el. A flotta megsemmisítése és a japán ipar bombázása tönkretette az ország háborús gazdaságát. A szén, vas, gumi és egyéb létfontosságú készletek bányászata és előállítása pedig töredéke lett a háború előtti szinthez képest. A veszteségek következtében így a Japán Birodalmi Haditengerészet megszűnt ütőképes haderő lenni.

A győztes szövetséges hatalmak Potsdamból felszólították Japánt a fegyverletételre, amit az másnap elutasított, az amerikai és brit küldöttség már akkor tudott az atombomba sikeres kipróbálásáról, és megegyeztek annak bevetéséről, amennyiben Japán elutasítja az ultimátumot. Mivel Japán továbbra is elutasította a feltétel nélküli kapitulációt, ezért az amerikaiak mindössze néhány nappal a potsdami konferencia után az atombomba bevetéséről döntöttek. 1945. augusztus 6-án a japán Hirosima városára, majd három nappal később pedig Nagaszakira dobták le a pusztító fegyvert, ami azonnal több tízezer ember halálát okozta.

A japán külügyminiszter, Sigemicu Mamoru aláírja a japán fegyverletételi okiratot 1945. szeptember 2-án
Fotó: Wikipedia

A japán kapituláció

A japán politikai döntéshozatal középpontjában, a háború irányításáért felelős legfelsőbb tanács állt. 6 fő alkotta: a miniszterelnök, a külügyminiszter, a hadseregminiszter, a haditengerészet minisztere, a hadsereg vezérkari főnöke és a haditengerészet vezérkari főnöke. Ezekre a pozíciókra a császár jelölte ki a megfelelő embereket, akik egyenesen neki tartoztak felelősséggel. A japánok számára elfogadhatatlan volt a megadás, az ország addig még soha nem volt megszállva, és soha nem vesztett háborút történelme során. A japán vezetők sokáig lehetségesnek tartották a tárgyalásokat, a legfelsőbb vezetés később két táborra szakadt, az úgynevezett béketábor a fegyverletétel mellett volt, a radikális szárny a harcok folytatása mellett kardoskodott. Az atombombák és a megkezdett szovjet hadmozdulatok hatására augusztus 14-én Hirohito császár meggyőzte a kormányt, hogy Japán fogadja el a kapitulációs feltételeket. Másnap az uralkodó népével is közölte a japán fegyverletételt, sokan akkor hallották meg először a császár hangját. Augusztus 28-án Japán szövetséges megszállása megtörtént, majd a megadási ceremóniát szeptember 2-án tartották a USS Missouri csatahajón (ma múzeumhajó), ahol a japán kormány tisztviselői aláírták a japán fegyverletételi okiratot a szövetségesek delegációja előtt, amelyet Douglas MacArthur amerikai tábornok vezetett. A húszperces ceremónia után a japán küldöttség távozott az amerikai hadihajóról. A szovjetek folytatták hadműveleteiket egészen szeptember 2-ig, ez idő alatt került a Szovjetunióhoz a Kuril-szigetcsoport, amelynek hovatartozása máig vitákat gerjeszt Japán és Oroszország között.

Hirohito császár mint háborús bűnös végül is nem ült a vádlottak padjára, még Kína és Ausztrália nyomása ellenére sem. Az amerikaiak ezt azzal indokolták, hogy az olyan felzúdulást keltene a japán társadalomban, amely folytán akár egymillió fővel is növelni kellene a megszálló csapatok létszámát. A japánok ugyanis istenként tisztelték császárukat, és el sem tudták képzelni, hogy őt perbe fogják. A második világháborúban 61 ország vett részt és 75 millió ember halt meg, kétharmaduk polgári személy.

Felhasznált irodalom

– https://arcanum.blog.hu/2018/09/04/a_japan_kapitulacio_a_magyar_sajtoban.

– Halmosy Dénes : Nemzetközi szerződések 1918–1945. Budapest, 1983.

– Beevor, Antony. A második világháború. Gold Book (2013).

– Keegan, John. A tengeri hadviselés története (magyar nyelven). Szekszárdi Nyomda, 272. o. (1998).

– Ránki, György. A második világháború története (magyar nyelven), (1973).

– Kirchmann, Hans: Hirohito. „Japán utolsó császára”, a Tennó, (ford. Balassa Klára), Budapest, 1990, Gondolat.

– Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon, Corvina, 1999.

– https://mult-kor.hu/amikor-az-egesz-vilag-fellelegzett-20150902?print=1.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában