Így lett a nevem Zsófia

A természetközeli népeknél a nevekbe vetett hit a mai napig tetten érhető, ám minden társadalomban foglalkoztatja az embereket a nevek jelentése és eredete. Akadnak olyanok, akiknek a nevét családi hagyományok határozzák meg, és a szüleik, nagyszüleik nevét kapják. Az én névadásom történetéhez egy kedves sztori tartozik. Édesanyám, mivel veszélyeztetett terhes volt, sok időt töltött kórházban, amikor velem volt várandós. Egyik alkalommal, amikor már csak hetek voltak hátra a szülésig, egy díszpipacsot kapott ajándékba. A nevem kiválasztása még váratott magára, nem szerette volna a saját keresztnevét, az Ilonát nekem adni, és a családban gyakori keresztnevekre se tette le a voksát. Telt-múlt az idő, és váratlanul a pipacs összes szirma lehullott, ennek anyukám különleges jelentőséget tulajdonított, mivel mindez május 15-én, Zsófia napján történt, így a Zsófia nevet kaptam.

A biztonság kedvéért második keresztnevet is választott nekem, ami a Zsanett lett, arra az esetre, ha mégsem kedvelném a Zsófit. Nem így történt, mert szeretem a nevemet, szépen hangzik, régi, görög eredetű, és jelentése: bölcsesség. Igencsak illusztris társaságba kerültem, számtalan történelmi személyiség viseli ezt a nevet, például Zsófia Friderika osztrák főhercegnő, Torma Zsófia régész, Polgár Zsófia sakkozó. Ha pipacsokat látok, mindig eszembe jut ez a történet, és büszkén viselem ezt a nevet, ami megtalált.