A kútfúró szakma szépségét a kihívás mértéke adja

A következő interjúban Dienes Péter vízkútfúró – energiagazdászt kérdeztük meg, miért volt vonzó számára ez a pálya, ami egy külső szemlélő számára különös és egyáltalán nem mindennapi feladatnak látszik.

– Mi indította arra, hogy egy – a fiatalok körében kicsit sem népszerű – szakmát válasszon?

– A gépek iránti szeretetet és kíváncsiságot valószínűleg édesapámtól örököltem, mert ez már gyerekkoromban megvolt. Mondhatni az ő rácalmási autószerelő műhelyében nőttem fel. Nem éppen kisgyereknek való játszótér, engem azonban nehezen lehetett a műhelytől távoltartani. Nagypapám műhelye pedig még érdekesebb kincsesbánya volt számomra. Tanulmányaim után édesapámmal közösen kezdtünk egy vállalkozásba , ami megújuló energiákkal foglalkozik, azon belül is a geotermikus energiákkal. Megfelelő géppark kialakítása után már csak egy lépés volt a vízkútfúrói szakma megszerzése is, ami valóban nem túl felkapott, a csoportban is én voltam a legfiatalabb.

A geotermikus energiával azért kezdtünk el foglalkozni, mert Magyarországon a meddő szénhidrogénkutak hasznosításában nagy potenciált láttunk, és engem nagyon érdekelt ez a terület. Ezek olyan nagy mélységű kutak, amikben a kitermelt víz hőfoka és oldott gáztartalma magas, így az energetikai hasznosításukra kidolgoztunk egy működő rendszert. El is végeztem egy, ehhez kapcsolódó energiagazdász-képzést.

– Mi volt az eddigiek közül a legérdekesebb megbízása?

– Ez a szép ebben a szakmában, nincs két ugyanolyan munka, mindegyik érdekes valamilyen szempontból. Inkább a kihívás szintje az, amiben különböznek egymástól. Amire szívesen emlékszem vissza, az Budán, a Remetehegyen egy geotermikus rendszer kialakítása volt, 46 darab átlagosan 75 méter mélységű furattal, a helyi geológiai viszonyokat figyelembe véve. Az ott egy nagyon izgalmas, majdnem egy évig tartó munka volt.

– Ahogy elnézem, a szovjet autóipar egyik figyelemre méltó csodája ez az öreg ZIL, ami a fúróberendezés hordozója.

– Igen, a fúróberendezés egy szovjet ZIL-131- es katonai teherautóra szerelt felépítmény, amit URB 2A2 néven gyártanak a mai napig. Nagyon jól bevált konstrukció. Az alapgép csaknem 35 éves, a felépítmény viszont vadonatúj. Egy ilyen géppel 100-250 méter mély furatokat lehet készíteni, ami alkalmassá teszi rétegvizes kutak, illetve hatékony geotermikus rendszerek kialakítására is. Geotermikus kutaknál 100 méteres szondákat alkalmazunk.

– A magánterületen végzett kútfúrással kapcsolatban van-e bejelentési kötelezettsége a vállalkozónak illetve a megrendelőnek?

– Bejelentési kötelezettség minden esetben van. A háztartási vízigényt kielégítő talajvízkutak esetében az engedélyt a helyi önkormányzat adja ki, a jegyző engedélyezési hatáskörébe tartozik. Egy 30 méteres mélységű kút még talajvizes kútnak számít. Sok esetben, ha a vízkivétel az első vízadó réteg alatti vízadóból történik, ennek engedélyezése már nem tartozik a jegyzői hatáskörbe. Ez esetben az illetékes bányakapitányság adhat rá engedélyt. A hatóságok még kútkamerás vizsgálatot is előírhatnak, hogy ezzel megakadályozzák a hamis adatok alapján bejelentett kutak használatát. Egyébként az engedélyekhez tartozó adminisztrációt mi minden esetben elintézzük a megrendelőknek.

– Kell-e fizetni a föld mélyéből felhozott vízért, milyen vízvételi előírások (napi vízmennyiség, vízminőség stb.) alapján?

– Nem minden esetben kell érte fizetni, ez a kivett víz mennyiségétől függ. A talajvizes kutaknál évi 500 köbméter vízkivét ingyen engedélyezett, rétegvizes kutaknál viszont kötelező a vízóra felszerelése.

– Milyen egészségügyi szabályoknak kell megfelelni?

– Egészségügyi szempontból fontos a megfelelő kútcső használata, és nem csak a sikeres kivitelezés miatt. Sajnos előfordul, hogy kontár kivitelezők nem kútépítés céljára gyártott rossz minőségű, olcsóbb PVC műanyag csöveket használnak, amik hosszú távon deformálódnak és eltörnek. Az a kút utána már nem javítható, használhatatlanná válik, és a műanyag cső örökre a felszín alatt marad, állandó vízszennyező forrásként. Amikor elkészülünk egy kúttal, általában vegyszeresen, hipóval tisztítjuk.

– Számít-e az eljárás során, hogy milyen a talajszerkezet?

– Természetesen, sokat számít, hogy milyenek a talaj földtani adottságai. Hiszen ezek a fúrófejek nagy igénybevételnek vannak kitéve, ezért, mint minden más szakmában, fontos a megfelelő szerszámok, a fúrófej és az iszapkezelő anyagok megválasztása. A kútfúrásnál előfordul, hogy a megjelölt helyen a fúrás során olyan körülmények adódnak, ami a kút kialakítását azon a helyen megnehezíti, vagy akár meg is hiúsítja. Például olyan nagyméretű kőzetdarab van a talajban, ami a fúrást megakadályozza. Erre hivatkozással az elkészült kút helye eltérhet a létesítési engedélyben megadott ponttól.

– Érdekesség: mi van akkor, ha műkincset, csontokat vagy bármi egyebet talál a fúrás során?

– Ilyenre még nem volt példa nálunk, de érdekes felvetés! Nagy mélységű kutaknál a hozzá kapcsolódó földmunka során szoktak régészeti leletekre bukkanni. Ilyenkor természetesen a munka szünetel, amíg fel nem tárják az adott területet.

– Mi történik a téli fagyok beálltával? A kútfúró megpihen?

– Igen, sajnos a fagy beálltával a munka szünetel a tél leghidegebb időszakában, de nem azért, mert túl kemény a talaj, mint sokan gondolnák. Hanem azért, hogy a szivattyú és egyéb segédberendezések ne fagyjanak le. Ilyenkor készülünk a tavaszra, vagy legalábbis az enyhébb időre, és főleg karbantartási munkálatokkal foglalkozunk. Egyébként pedig ez egy elég megterhelő fizikai munka is, tehát így van, télen a kútfúró egy kicsit megpihen.