A kiskertek avantgárd krumplija

A szaporodásának ez amúgy nem akadálya, arról buzgón gondoskodnak a föld alatti gumók, alias pityókák, egy szorgalmas csicsókatő akár 15-20 gyömbérhez hasonló avantgard „krumplit” is képes a szár körül gyakran több mint fél méter átmérőjű körben 10-30-50 centi mélyen növeszteni – kizárt, hogy megtaláljuk valamennyit, így, ha egyszer befogadtuk a csicsókát a kertünkbe, onnét többé nem tudjuk kiutálni, írja a zaol.hu. Én nem is akarom, viszont az egész kiskerti szezonban szorgalmasan fegyelmezem. A kert szélén azonban érdemes pluszban meghagyni, az egerek, a pockok ugyanis imádják, s ha már a bejáratnál jóllaknak, nem tülekednek olyan hévvel befelé. Ilyenkor ősszel megritkítom a soraikat, de egy részüket a földben hagyom, s mindig csak annyit bányászok ki, amennyit felhasználok.

A legsilányabb talajban is megnő, nem igényel drága permetszert, különösebb pátyol­gatást. Kiváló táplálék, ami jót tesz az immunrendszerünknek, hiszen a gumók amellett, hogy gazdagok B1-, B2-, C-vitaminban, niacinban és béta-karotinban, elegendő kalciumot, magnéziumot és foszfort tartalmaznak, a nyomelemek közül rézből, mangánból, cinkből, vasból – s termőhelytől függően – szelénből és bórból jelentős készlettel rendelkeznek, ezáltal lassítják az öregedést, csökkentik a szervezetünk biológiai amortizációját. A csicsóka igazi kincse az inulin, az összetett szénhidrátvegyület, amely eltér az ebbe a kategóriába tartozó keményítőktől, de nem is cukor, annak ellenére, hogy édes. Az emberi szervezet enzimjei nem tudják kikezdeni, ezért bontatlanul halad át az emésztőrendszeren, csak a vastagbél baktérium­flórájában adja meg magát. Sajnos ez jelentős mennyiségű széndioxid-, hidrogén- és metántermelődéssel jár, ami heves bélgázképződést és puffadást okoz. Ezért is fontos, hogy csak lassan szoktassuk szervezetünket a csicsókához. Kisebb mennyiséggel kezdjük, ami fokozatosan regenerálja a bélflórát, s az így óvatosan megtisztított emésztőrendszerben már nem okoz a méregtelenítés olyan heves gázképződést, esetleg hasmenést, bélgörcsöket. Nevezik a cukorbetegek krumplijának is, mivel nem bomlik le, nincs inzulinigénye, olyan energiaforrás, amely a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli. Támogatja a máj, a lép és a hasnyálmirigy működését, a legnagyobb haszna mégis probiotikus tulajdonságában rejlik, tápanyagul szolgál ugyanis a hasznos bélbaktériumoknak.

A konyhában egyszerű zöldségként is megállja a helyét, minden olyan étel elkészíthető belőle, ami krumpliból. Könnyű vele bánni, az íze összetettebb a burgonyánál, édeskés, főleg dióra emlékeztet, ezért gyakran párosítják dióval, dióolajjal. Érdemes egyszerűbb étellel kezdeni, például csicsókapürével (a megpucolt, felkockázott csicsókát sós vízben puhára főzzük, leszűrjük, krumplinyomóval összetörjük, reszelünk bele szerecsendiót, lazítjuk vajjal, tejszínnel és habosra keverjük). Reszelhetjük nyersen salátákba, szendvicsekbe, használhatjuk krumplival vegyesen levesbe, pürébe, süthetünk vele pogácsát. Ránthatjuk is, panírozás előtt sózzuk s kicsit hagyjuk állni, a tojásba tegyünk kevés tejet. Paleo-köretként is izgalmas: a meghámozott csicsókát vékony karikákra szeljük, puhára főzzük, leszűrjük és összekeverjük a zsírban megfonnyasztott karikára vágott lila hagymával, majd sózzuk, borsozzuk.