Minden élelmiszeren fel kell tüntetni annak az összetevőit

Vannak, akik azt mondják, a speciális boltokban más a kínálat, mint egyébként, ezért már az elején érdemes leszögezni: a jogszabály nem tesz különbséget a boltok között. A hatósági szakemberek csak azt nézik minden esetben, hogy a közfogyasztásra szánt termékek megfelelnek-e az előírásoknak. Az tehát, hogy egy adott élelmiszert kisboltban, pékségben, szupermarketben vagy máshol vesz meg az ember, teljesen mindegy.

A jogszabály mindegyikükre vonatkozik.

– Azt is előrebocsátom, hogy az élelmiszer előállítójának minden intoleranciát és allergiát okozó összetevőt kötelezően jelölnie kell az élelmiszeren. Nyilván, a cégek igyekeznek megfelelni a piaci igényeknek, illetve a speciális igényekkel rendelkező vásárlóknak is a termékkínálatukkal, ezért ma már léteznek cukor-, laktóz- és gluténmentes változatok is. Ám meg kell mondanom, a jogszabály szerint a „mentes” felirattal ellátott termékek meghatározott mennyiségben tartalmazhatják az allergiát vagy intoleranciát okozó összetevőt – magyarázta Sziebert Gergely.

Amennyiben olyan termékre kerülne a mentes felirat, amelynek az előállításához az adott allergén összetevő nem szükséges, a jogszabály nem engedi a mentes kifejezés használatát. Például a napraforgóolaj palackjára nem kerülhet rá, hogy gluténmentes, mert az előállításához nem kell semmilyen gluténtartalmú összetevő. Magyarországon a laktózmentes termékek esetében a laktóz lehetséges maximális mennyisége az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság ajánlása alapján került meghatározásra. A teljes tej laktóztartalma 100 milliliterenként 4-5 gramm. Azt a terméket, amelyben a laktóztartalom nem haladja meg a 0,1 grammot 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkoztatva, már laktózmentesnek lehet hívni. Pedig, még ha minimális mennyiségben is, de tartalmaz laktózt. Ugyanez igaz a gluténtartalomra is. Nagyon alacsony gluténtartalmú élelmiszer esetén egy kilogramm termékben legfeljebb 100 milligramm, amíg gluténmentes esetén 20 milligramm glutént engednek meg.

– A cukor kicsit bonyolultabb, mert ha nem is tesz az előállító cukrot az élelmiszerbe, az tartalmazhat cukrot.

A gyümölcsös árukban ugyanis van gyümölcscukor, sőt a zöldségeknek is van természetes cukortartalmuk. Ebben az esetben legfeljebb az mondható, hogy az élelmiszer nem tartalmaz hozzáadott cukrot. Cukor helyett ugyanakkor használhatnak édesítésre édesítőszereket is, amelyek feltüntetése viszont Magyarországon kötelező. Ilyen értelemben persze cukormentes a termék – mondta a főosztályvezető, aki itt is megemlítette a mennyiséget: ha 100 grammonként kevesebb, mint 0,5 gramm cukor van egy termékben, az már cukormentesnek minősíthető. Ha pedig legfeljebb 5 gramm cukrot tartalmaz 100 grammonként a késztermék, akkor alacsony cukortartalmúnak minősül az élelmiszer.

Az összetevőket a csomagoláson egyszerű feltüntetni, de mi van, ha nem előre csomagolt élelmiszert, készételt veszünk? – Ilyen esetekben is fel kell tüntetni az összetevőket. Ha ezt nem írásban teszik, akkor ki kell függeszteni, hogy kitől lehet szóbeli tájékoztatást kérni erre vonatkozóan, és háttér-dokumentációval is rendelkeznie kell az egységnek arról, kit képeztek ki az összetevők ismeretére. A lényeg, hogy mindig kell olyan elérhető személynek lennie, aki pontos tájékoztatást tud adni, és ez soha nem jelenthet pluszköltséget a fogyasztónak – tájékoztatott a jogszabályokról Sziebert Gergely.

Röviden összegezve tehát: cukormentes málnafagylalt – példának okáért – nincs, legfeljebb hozzáadott cukor nélkül, édesítőszerrel készült málnafagylalt van. És ezt a jogszabály értelmében fel is kellene tüntetni. És vonjuk le végül azt a következtetést is, hogy a laktóz-, cukor- és gluténmentes fogalmak az élelmiszer-biztonsági jogszabályban nem azonosak a köznyelvben használt szófordulattal. Ezt azért érdemes tudni!