Nagyszülővé válni

Azt már azonban tudom, hogy amikor az ember szülővé válik, új világ köszönt rá. A gondtalan hétköznapokat a szorgos teendők robotos időszaka váltja fel. És persze gyermekeink önfeledt ragaszkodása, ölelő karjai, szeretete életünk maradandó része lesz. Ezt most már tapasztalatból mondhatom, hiszen két nagyszerű lányom a mai napig gondoskodik erről. Aztán ahogy egyre távolodunk az iskolapadtól, egyre közelebb kerül hozzánk a nagyszülői lét. Én ugyan még nem vagyok ebben a helyzetben, de környezetem családjaiban egyre többen vannak. Ahogy egyik barátom mondta kicsit leegyszerűsítve, szülőnek lenni egyfajta feladat, de nagyszülőnek lenni jutalomjáték, sőt csoda.

A nagyszülőség más, mint szülőnek lenni. A szerepek megfordulnak, hiszen ilyenkor az unoka lesz a főnök. És a főnöknek „mindig” igaza van. Ilyenkor nem számít a kor, nem számít, hogy korábban mi fájt, a pillanat megélése a lényeg, hogy aztán jó helyre elraktározhassuk ínségesebb időkre. Kíváncsian figyelem kortársaim rajongását a legfiatalabb családtagok iránt. Mondhatni, ez is egy evolúciós folyamat, az egyedfejlődés lelkiségének fontos része.

Egyik kolléganőm a napokban lett nagymama, úgyhogy unokája csínytevéseiről jómagam és szerkesztőségünk tagjai is első kézből értesülhetnek majd, felkészülve a nem is oly távoli jövőre.

A szerepek megfordulnak, hiszen ilyenkor az unoka lesz a főnök...